Hírfolyam
„Új környezetbe kerülve a fiatalok nyitottabbá, felelősségteljesebbé válnak”
2014. 06. 24.Az idén indult Erasmus+ már nemcsak az oktatást és a képzést, hanem az ifjúsági területet és a sportot is magában foglalja.
Az Erasmus+ program az Európai Bizottság új együttműködési programja, amely 2014-2020-ig tartó szakaszában uniós szinten 14,7 milliárd euróból biztosítja több mint 125 ezer intézmény és szervezet támogatását, illetve több mint 4 millió fiatal nemzetközi tapasztalatszerzését. Az Európai Bizottság egyik legsikeresebb és legismertebb programja volt már az 1987-ben indított főelőd, az Erasmus (European Community Action Sceme for the Mobility of University Students, egyben a kiemelkedő rotterdami humanista neve is) is. A BME pedig évről évre, de idén kiemelten, országosan is jól áll.
Dr. Moson Péter rektori megbízott, Erasmus intézményi koordinátor: Az ötvenéves fennállását ünneplő Európai Unió néhány éve kiválasztott ötven vívmányt és az Erasmus is közöttük volt. Ez mutatja, hogy az Unió büszke erre a mobilitási programra. Az idén indult Erasmus+ a korábbi különálló programok, a Comenius, a Leonardo és egyebek összeolvasztott utódja. Ebben a ráfordítások mintegy felét teszik ki a képzési és oktatási célú bilaterális programok. A 2008 óta érvényes rektori stratégia szerint a Műegyetem nemzetközi tevékenységében prioritás illeti meg a hallgatók és az oktatók csereprogramjait. Az Egyetem szeretné megőrizni legjobb hallgatóit a teljes ciklusra, azaz a BSc-re, az MSc-re és a PhD-re egyaránt, és a vezetés felismeri, hogy a nemzetközi tapasztalat elengedhetetlen a boldoguláshoz, ezért szeretné ez utóbbihoz hozzásegíteni őket. Egy héttől két évig terjedő részképzéseket támogatunk, amelyek közül a legfontosabbak az egy-két szemeszter hosszúságú Erasmus-képzések. A Központi Tanulmányi Hivatalban jött létre a Nemzetközi Tudományos és Oktatási Csoport, amely az Erasmus irodát is működteti. E mellett minden karnak és néhány egyéb egységnek (pl. a Nyelvi Intézetnek), valamint az Egyetemi Hallgatói Képviseletnek van Erasmus koordinátora, sőt, ott Külügyi Testület is működik.
Az elmúlt 6 évben folyamatosan nőtt, nagyjából megduplázódott az Erasmus ösztöndíjat kapott műegyetemisták száma. Ebben a tanévben közel 400-an mentek ki. Az ösztöndíj az Erasmus+ programban központilag szabályozott, országcsoportonként 300-400-500 Euró havonta. Aki pl. Lengyelországba megy, 300 Eurót kap, aki Franciaországba, az 400 Eurót, illetve akit Svédországba küldünk, az 500 Eurót.
Hová mennek tőlünk, azaz a BME-ről legtöbben? A kiutazó magyar hallgatók átlagosan 4-5 hónapra veszik igénybe az ösztöndíjat. (A programban részt vesz az Európai Unió összes tagállama, illetve Norvégia, Izland, Liechtenstein és Törökország).
Dr. Moson Péter: Németországba, Spanyolországba, Olaszországba és Portugáliába. A bilaterális szerződésekben szerepel, hogy hány embert küldhetünk és fogadhatunk.
| Szenczi Anna, az Erasmus iroda munkatársa (elsősorban kiutazó hallgatókkal foglalkozik): Ezek a hallgatók az előbb említett országokba is pályáznak. Öt helyet adnak meg általában a hallgatóink, majd a pontszámaik alapján kapnak besorolást. 4.0 körüli átlaggal bejutnak az első helyre. Ennél jobb átlag kell, ha egy nagyon népszerű egyetemre pályáznak (pl. a Delfti Műszaki Egyetemre többen jelentkeznek, mint ahányukat az intézmény fogadni tudja). A műszaki képzésben résztvevők a németalföldi régióban szeretnek mozogni. A GTK hallgatóinak nehezebb a dolguk, mert kevesebb nekik szóló kétoldalú szerződésünk van, ők inkább Dél-Európába tudnak menni. Északon is a főként a műszakiakat várják, de kevesen mennek, mert nagyon drága a megélhetés, nem is nagyon finanszírozható az ösztöndíjból. Egy skandináv országban 500 Euró mindössze a lakhatásukat fedezi, tehát szülői támogatás szükséges. Ma már a hallgatók kétharmada tudatosan készül az Erasmus-félévre, van, aki előtte dolgozni megy, hogy az ösztöndíjon felüli későbbi költségeit előteremtse. Van szociális támogatás is a rászorulóknak, tehát azoknak, akik itthon is kapnak ilyet. |
Hányan jönnek hozzánk Erasmusra Európából?
Dr. Moson Péter: Jönnek tanulni és szakmai gyakorlatra is. Mi központi szinten a tanulmányokra érkezőket látjuk, mert a többiek közvetlenül a tanszékeken vagy a vállalatoknál jelennek meg. A pályázat pillanatában eldől, hányan mehetnek képzésre és hányan szakmai gyakorlatra. Az Egyetem megpályázza az Erasmust, aztán kihirdetik, hogy mennyi pénzt kap és azt hány főre kell elosztania. A jövő tanévben 312-en mehetnek hallgatóként és 100-an szakmai gyakorlatra. Hiába szeretnénk több diákot kiküldeni, ennyit támogat a program. Magyarország egyetemei között így is a 3-4. helyen állunk. Egymillió Euró feletti összeget kapott az ELTE és a Corvinus, ugyanilyen feltételekkel. (3-4. szintén a PTE, 5. az SZTE. A BME az országos támogatás 8.5 %-át kapta, 923 850 Eurót). Jövő tanévi támogatásunk a tavalyihoz képest 22%-kal nőtt – a szerk.).
Az EU „MobilityTarget 2020” elnevezésű programja kimondja, hogy minden 5. egyetemet végzettnek legalább 3 hónapot külföldön kell tanulnia és/vagy megszereznie legalább 15 kreditpontot egy másik országban (20%-nak 2020-ra). Törekszünk arra, hogy ezt betegyük a BME Intézményfejlesztési Tervébe. Jelenleg nagyjából minden 10. hallgató teljesíti ezt.
| Zsadányi Gabriella, az Erasmus iroda munkatársa (ideérkező hallgatókkal, szerződéskötésekkel foglalkozik): Kb. 300-an jönnek hozzánk szemeszterenként, elsősorban Franciaországból, Németországból és Spanyolországból. Viszonylag sokan jönnek még Törökországból. A németek száma ugrott meg az elmúlt 2-3 évben, ma már mintegy 40-en érkeznek hozzánk, mind műszaki mind gazdasági képzésre. Franciák és spanyolok elsősorban az építészmérnöki képzésünk iránt érdeklődnek. Az ő vezető egyetemeiken a képzésben kötelező is egy szemesztert külföldön tölteni. |
Az Erasmus programban részt venni kívánó felsőoktatási intézményeknek rendelkezniük kell egy jóváhagyott Erasmus University Charterrel. Ennek megszerzéséhez pályázniuk kell az Európai Bizottsághoz, a jóváhagyás 7 évre szól. Az Erasmus University Charter sorolja fel azokat az alapelveket, amelyekhez a felsőoktatási intézményeknek igazodniuk kell. Kötelező alapelvek: a kétoldalú megállapodások megkötése, a teljes beszámítási kötelezettség, valamint, hogy nem lehet semmilyen jogcímen díjat szedni a beutazó hallgatóktól. Irányelvek egyebek között a minőségi szervezés, az aktuális és hozzáférhető kurzusinformáció biztosítása, a kreditrendszer használata vagy a hazai hallgatókkal azonos bánásmód és szolgáltatások garantálása a beutazó Erasmus hallgatóknak valamint integrációjuk támogatása.
Beszélgetőpartnereim megerősítették, hogy ezek az elvek nálunk megvalósulnak. Ami az Erasmusról hazatérő hallgatókat illeti, két beszámolót is írnak, egy szövegeset a BME-nek, egy online beszámolót pedig az országos koordinátor Tempus Közalapítványnak. Ezt be is tartják. Érkezik egy-egy magyar hallgatótól panasz a partneregyetemek minőségi szervezésére, de általános tapasztalat, hogy hallgatóink „megoldják az életüket” Európa országaiban, miközben rengeteg önállóságot tanulnak és feltalálják magukat.
Dr. Moson Péter: Az Erasmus Student Network nagymértékben segíti a hozzánk érkező külföldieket, a szállástól az orientálódásig. A fogadó európai egyetemeken is vannak mentorok, akik támogatják a frissen kimenőket. Az egységes (nemcsak a minőségi) szervezés is javuló tendenciát mutat, az Erasmus+-hoz kapcsolódó kétoldalú intézményi szerződések a korábbiaknál egyértelműbbek egyebek mellett a tanítási nyelvet, a jelentkezési határidőket vagy a szakmai gyakorlatosok ún. képzésimegállapodás igazolását tekintve.
| Szenczi Anna és Zsadányi Gabriella, az Erasmus iroda munkatársai: Ez utóbbi korábban mindössze egy aláírás volt, ami alapján szakmai gyakorlatos ösztöndíjat lehetett kapni. Nem lehetett tudni a cég pontos nevét, székhelyét, adószámát. Ellenőrizhetetlen volt akár nálunk, akár a Tempus Közalapítványnál, hogy mit teljesített az érintett hallgató, létezik-e a cég egyáltalán. Ma már működik egy „MobilityTool” szoftver az egyetemek és a cégek adatainak feltöltésére, és ezt ellenőrzik is. |
Hogyan zajlik a pályáztatás? Az EU és Magyarországon a Tempus csak irányelveket szab, az intézmények maguk döntik el, hogy központosítják-e vagy karonként lehet-e pályázni, és meghatározzák a pontrendszert is.
Dr. Moson Péter: Az algoritmust, amely szerint számítva az Egyetem kapja a pénzt, többé-kevésbé átvetítjük a karokra. Minden karnak jut meghatározott számú hely. Kari szinten a beérkezett pályázatok értékelésével dől el a hallgatói sorrend, és töltik be a helyeket. A pályázás kereteit egy rektori utasítás adja: aktív, beiratkozott BME hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni, jó (minimum 3.5-es) átlagotkell teljesíteni, nyelvvizsgával igazolt nyelvismerettel kell rendelkezni. Számít a szakmai tevékenység (publikációk, konferenciák) és a közéleti tevékenység (pl. közösségi munka) is. A karok konkrét követelményrendszerei nyilvánosan elérhetők a honlapjaikon.
|
Szenczi Anna és Zsadányi Gabriella: A beérkezett pályázatok alapján a kari koordinátorok besorolják a hallgatókat és beküldik az adatokat az egyetemi Erasmus irodára (ki, melyik félévben, melyik külföldi egyetemre nyert ösztöndíjat stb.) Ez után a BME hivatalosan jelzi az érintett egyetemeknek, hogy hová melyik hallgató megy a következő szemeszterben. A hallgató pedig felveszi a kapcsolatot a fogadó egyetemmel, és önállóan intézi ügyeit. Szoktunk eligazító fórumokat szervezni, hogy segítsünk. A Tempus Közalapítvány évente kiadott és aktualizált formanyomtatványán, amelyen pontosan olvashatók az ösztöndíjasok jogai és kötelezettségei magyar nyelven, szerződünk a nyertes hallgatókkal, akik így hivatalosan Erasmus-kedvezményezettekké válnak. Vannak-e lemorzsolódók? Szenczi Anna és Zsadányi Gabriella: Minden évben van várólistánk, így soha nem küldtünk ki kevesebb hallgatót, mint ahány helyünk volt. |
Az egykori Erasmus hallgatók beszámolói szerint az Erasmus-tapasztalat a végzés utáni munkakeresést is megkönnyítette. Új tudással és szemlélettel térnek haza az Erasmus képzésről a BME hallgatói is. Hogyan érzékelhető a változás?
Dr. Moson Péter: Új környezetbe kerülve, egész útjukat önállóan szervezve ismernek meg egy más típusú oktatást. Ez sokkal fontosabb, mint az, amit tényszerűen külföldön megtanulnak. Nyitottabbá válnak. Felnőnek. Fontos is beszélni erről, mert a szkeptikusoktól időnként hallani, hogy lógnak, nem tanulnak eleget, ez turizmus, buliznak stb. Közben 21 kreditpontot kell teljesíteniük, és együtt tanulnak nemcsak Európából, hanem a világ minden tájáról „becsatlakozó” hallgatókkal. A spanyolországi Valenciai Egyetemen például háromezer Erasmus hallgató van. Egy igazi nagyüzem, egy valódi olvasztótégely az Erasmus, és a BME-n egyensúly is van: annyian jönnek hozzánk, ahányan mennek az EU egyetemeire. A korszerű és hozzáférhető rendszer megteremtésében kulcsszerepet játszott nálunk az EHK.
A Műegyetem a Tempusnak is jó partnere. Ha országosan marad némi támogatási lehetőség, arra mindig pályázunk, hogy minél több hallgatót utaztathassunk. Ebben a tanévben háromszor nyertünk többlethelyeket. Fontos még, hogy idén először Európában a záróvizsgát tett hallgatók még aktív jogviszonnyal pályázva, de már a végzés után egy éven belül részt vehetnek elnyert ösztöndíjas munkákban. A hosszabb távú európai szándékok szerint pedig idővel Európán kívüli intézményekkel is lesznek szerződések, tovább szélesítve a lehetőségeket.
-TJ-
Fotó: Philip János, Bakcsy Árpád