Újító szellemű kurzusok a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen

A BME oktatói innovációit is díjazták a felsőoktatási jó gyakorlatokat bemutató BeleSTEM konferencián.

„Nemcsak Európa, hanem Magyarország számára is kritikus, hogy hányan vannak a műszaki- és természettudományok és a matematika szolgálatában álló szakemberek” – e szavakkal köszöntötte a BeleSTEM konferencia hallgatóságát Péceli Gábor, a BME rektora. „A skandináv országokban háromszor annyi hallgató vesz részt természettudományos és műszaki képzésben, mint nálunk, aminek hatása a versenyképességre nyilvánvaló. Ha egy külföldi cég vagy kutatóintézet hazánkba jönne, és szakembereket keresne, sajnos csak azt tudnánk válaszolni, hogy mi is küzdünk a hiányukkal, egyik napról a másikra nem tudjuk őket kiképezni. Rendkívüli öröm, hogy idén ez a terület élvez prioritást. Tudjuk, hogy a műszaki és természettudományos tárgyak nem könnyűek és a hallgató is kevés, ezért nagyon lényegesek azok a kurzusok és gyakorlatok, amelyek vonzóvá teszik ezeket a jövő szakemberei számára.”

Az ún. STEM területek (angol rövidítésből Science, Technology, Engineering and Mathematics) oktatása kiemelten fontos a fejlett társadalmak kormányzatai, akadémiai és munkaerő-piaci képviselői számára. Nagyon sok kezdeményezés és program irányul e terület oktatásának fejlesztésére a későbbi karrierlehetőségek támogatása érdekében, mert ez által olyan tudás és olyan készségek szerezhetők meg, amelyek a technológiai fejlődést megalapozó ún. humán tényezők. A Tempus Közalapítvány pályázatot írt ki tavaly a STEM tárgyak hazai népszerűsítésére, amelyre 32 „kurzus” jelentkezett.

A pályázóknak idén a hallgatók készségeit gyakorlatorientáltan, korszerű technológiákat alkalmazva, a hivatástudatot erősítve, egyetemen belüli és/vagy külső szereplőkkel együttműködve kellett fejleszteniük. A beérkezett pályaművek után sajátos kettősség rajzolódott ki: egyfelől voltak rendkívül újszerű, innovatív módon oktatott tárgyak, másfelől voltak olyan kurzusok, amelyek ugyan nagyon magas színvonalat ütöttek meg, de a hagyományos módszertani és felsőoktatás-pedagógiai kultúra volt jellemző rájuk. A BeleSTEM konferencián – a szakmai előadások mellett – a díjazott kurzusokat mutatták be oktatóik, akik közül alább a BME kötelékében munkálkodókra összpontosítunk.

„A laboratóriumok virtualizációja és az oktatási eszközök elérhetővé tétele az interneten, illetve az ehhez kapcsolódó oktatásszervezés már egy járt út, csak nem itthon” – hangsúlyozta Kocsis Imre, a BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék tanársegédje, aki a nyolctagú oktatói csoport nevében vette át az elismerést. Az általuk indított kurzus fő újítása az volt, hogy a hallgatók a korábban laborban végzett, órarendben ütemezett mérési gyakorlatokat távolról, interneten vagy akár okostelefonon keresztül végezhették. Ez nemcsak a gépidő foglalásához szükséges adminisztrációt csökkentette, és nemcsak a „bárhonnan, bármikor” lehetőségével könnyítette a hallgatók tanulását, hanem „életszagú”, a problémamegoldó-képességet fejlesztő feladatokat adott. A felmérések szerint a hallgatók 80 százaléka a későbbiekben csak ilyen laborokat szeretne. „Ennek az ún. felhő alapú rendszerben történő oktatásnak a lehetőségeire 2012-ben, az IBM első Cloud Academy konferenciájának szervezői személyesen hívták fel a figyelmünket. Mi akkor még csodálkoztunk azon, hogy az Egyesült Államokban már sok helyen használtak ilyen technikákat. Ott a felhő alapú megoldások hovatovább nem innovációnak, hanem bevett módszereknek számítanak, saját didaktikai szakirodalommal. Mi elsősorban annyit tettünk, hogy hazahoztuk ezt” – mesélte a fiatal oktató. (A kurzus által használt Apache VCL nyílt forráskódú, ingyenes megoldás használatáról itt található további információ – a szerk.)

Ronkay Ferenc, a BME Polimertechnika Tanszékének docense műanyaghulladék-menedzsmentet oktat. A tantárgy egyik fő célja a környezettudatos gondolkodás fejlesztése. A díjazott kurzust szemeszterenként kétszázan veszik fel, és a nagy létszám miatt fontos a foglalkozások differenciált megszervezése. Az elméleti előadások mellett a hallgatók interaktív kiscsoportos feladatokat kapnak, szakcikkeket kell elemezniük, amelyeket az óra végén – figyelemmel a formai és tartalmi követelményekre – e-mailban kell visszaküldeniük. Ha ekkorra nem sikerül, a későbbi visszaküldési határidők függvényében kapnak pontokat a feladatra, ami ízelítőt ad a munka világában betartandó határidőkből és azok jelentőségéből. A foglalkozások gyakorlati részében a hallgatók a saját maguk által gyűjtött műanyaghulladékot hasznosítják újra. „Én személy szerint ugyan nem tanultam pedagógiát, de nagy hangsúlyt helyezünk a módszerekre, a doktoranduszaimmal nagyon sokat gondolkodunk azon, hogyan motiváljuk a hallgatókat” – árulta el Ronkay Ferenc, aki ismeretterjesztő blogján a tananyaghoz kapcsolódó híreket is megoszt. „Nemcsak azt fejlesztjük, hogy miről legyen szó, hanem azt is, hogy hogyan mutassuk be. A kiscsoportos gyakorlatok sikere mutatja, hogy a hallgatókat kiragadtuk az egyetemi létből, és itt a felnőtt élet problémáival találkozhatnak. Mindezek hasznosságát az iparból érkező pozitív visszajelzések is igazolják.”

A BME és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói a „Digitális múzeum” kurzus keretében közösen tanultak és dolgoztak. A MOME felsőbb éves BA és MA szakos hallgatói a Műegyetem elsősorban mobiltechnológiával foglalkozó hallgatóival karöltve terveztek hasznos alkalmazásokat külső múzeumi partner számára. Ilyen lehet például egy kiállítás népszerűsítése a fiatalok körében. A kurzus alatt az ötlettől a megvalósításig kísérték végig egy projekt megszületését saját oktatóik tutorálásával. „Nagyon rugalmas volt az együttműködés a két fél között és jól tudtunk kommunikálni” – hangsúlyozta a bme.hu kérdésére a díjat átvevő Bényei Judit, a MOME Elméleti Intézetének docense. „Külön kihívást jelentett, hogy a művészetekkel foglalkozó hallgatóink és a Műegyetem mérnöki szemléletű informatikusai más-más attitűddel közelítenek, ami időnként súrlódásokkal járt. Forstner Bertalan kollégám a BME részéről minden elismerést megérdemel, remekül kezelte e nehézségeket. A kapcsolatunk egyébként nem ért véget, már további, ipari projektekben is megkezdtük az együttműködést.”

-HA-

Fotó: Philip János