Mikor udvarias vagy épp tolakodó a portásrobot?

A BME MOGI Tanszék adott ismét otthont a magyar és japán kutatók részvételével évek óta zajló eto-robotikai kutatások legújabb eredményeit bemutató nemzetközi workshopnak március 18-án.

„Etológiai indíttatású szociális kommunikációs modell az intelligens térre alapozott lakókörnyezetben” – így nevezik azt az MTA-JSPS japán-magyar bilaterális megállapodás keretében zajló pályázatot, amelyhez kapcsolódva 2014. március 18-19-én találkoztak a szakemberek. A kutatók a Cognitive and Etho-Robotics in iSpace (CERiS 2014) elnevezésű rendezvény első napját a Műegyetemen töltötték, a második napot pedig Debrecenben. Az együttműködésben eddig résztvevő magyar partnerek sora a Debreceni Egyetemmel bővült, amiről nyilatkozatot írtak alá.

Magyar és japán kutatók évek óta folytatnak eto-robotikai kutatásokat – tájékoztatta a bme.hu-t a BME MOGI Tanszék vezetője. Korondi Péter kiemelte, hogy a témával foglalkozó kutatók úgy tekintenek a robotokra, mint egy új, mesterséges fajra. Hitvallásuk, hogy a robotok ne legyenek emberszerűek, hanem inkább robotszerűek. „Hogy milyen egy robotszerű robot? Még nem tudjuk pontosan, erről szól a kutatás” – tette hozzá Korondi Péter. A munkában a japán Chou Egyetem, az MTA kutatócsoportjai (MTA-BME Irányítástechnikai Kutatócsoport, MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport), a BME MOGI Tanszék, az ELTE Etológia Tanszék, a Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék és a Debreceni Egyetem Villamosmérnöki és Mechatronikai Tanszék vesz részt.

Dr. Hideki Hashimoto és Dr. Korondi Péter a Debreceni Egyetemen, fotó: unideb.hu

Az együttműködésbe most bekapcsolódó debreceni tanszék kutatási területe az intelligens lakókörnyezet. „Olyan teret (szobát, utcát, épületet vagy nyílt terepet) tekintünk intelligensnek, amelyet megfelelő műszerekkel szereltek fel, hogy érzékelni tudja a benne zajló eseményeket, amelyeket valamilyen szempont szerint ki tud értékelni. A jövőben a robotokat is az intelligens lakókörnyezet részének kell tekintenünk” – magyarázta a BME MOGI Tanszék vezetője.

A workshopon a kutatók arról is beszámoltak, hogy MOGI Robi, a gazdájához kötődő robot mellett egy ikerpárt is kifejlesztettek a kutatók: egy fiú és egy lány MOGI Ethont, amelyek a BME MOGI és ELTE Etológia Tanszékén portásként fogadják majd a látogatókat (a fejlesztésről korábban a bme.hu is beszámolt – a szerk.).

A fejlesztéssel egyidejűleg a japán kutatók is elkészítettek egy interakcióra képes mobilrobotot. „Ez azért is fontos – hangsúlyozta Korondi Péter, mert később nem csupán a robotok viselkedését (azaz a viselkedést leíró matematikai modellt) teszteljük, hanem a kísérletben résztvevő személyekét is (azaz azt, hogy a személy hogyan érzi magát a robot társaságában). Amennyiben a magyarok és a japánok robotokkal kapcsolatos kulturális különbözőségére is következtetni szeretnénk, akkor szükséges a két kísérlet összehangolása is. Részben ez volt a célja a CERiS 2014 rendezvénynek” – összegezte a BME MOGI Tanszék vezetője.