Tananyag-fejlesztés a BME Természettudományi Karán

A„Matematikai és fizikai képzés a természettudományos, a műszaki és az informatikai felsőoktatásban” című TÁMOP pályázat záró rendezvényét követően így értékeli a kar a sikeres pályázatot.

A bme.hu kérdéseire Lángné Dr. Lázi Márta, a BME TTK gazdasági dékánhelyettese, illetve Dr. Ádám Katalin, a projekt írója és menedzsere, a BME TTK Matematika Intézetének tudományos munkatársa válaszolt.

Korábban már elnyertek egy tananyag-fejlesztési támogatást. Miben különbözik a most megvalósított és a korábbi projekt?

Lázi Márta: A második pályázat esetében is a maximális forrást sikerült elnyernünk, 200 millió forintot, ez körülbelül 80 elektronikus tananyag megvalósítását tette lehetővé 150-200 oktató munkájának köszönhetően. A téma ugyanaz volt, mint az első pályázat esetében, ám itt nem kizárólag a korábbi dolgok felmelegítéséről, az előző pályázatból kimaradt dolgok előhúzásáról volt szó (ami kézenfekvő lehetett volna), hanem az esetleges pótlások mellett óriási előrelépést tettünk a témák gazdagságát, a kiállítás minőségét, és a terjedelmet illetően is. Egy példát említek: az új, elektronikus sugárbiológia tankönyvet, amely Dr. Pesznyák Csilla (a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi docense – a szerk.) vezetésével készült. Ez a jegyzet olyan mértékben hiánypótlást jelent, hogy már az írás fázisában használták az orvosok és a rezidensek.

Ádám Katalin: A Természettudományi Kar tavalyelőtt fejezte be az első tananyag-fejlesztési pályázatát, amelyben a Matematika és a Fizikai Intézet vett részt közel 35 új tananyag kidolgozásával. A mostani pályázatot 2011 tavaszán írták ki, akkor kezdődtek az előkészületi munkák, télen értesültünk arról, hogy elnyertük, s végül 2012 áprilisában indult a pályázat megvalósítása. A 20 hónapos munka záró akkordja volt a november 22-i rendezvény. Ebben a pályázatban az egész TTK részt vett, bevontuk a VIK Számítástudományi és Információelméleti Tanszékét is, az ELTE pedig konzorciumi partnerként volt jelen. Emellett a Typotex Kiadó, mint másik konzorciumi partner, lehetővé tette az elektronikus tankönyvtár szabad, térítésmentes felhasználását. A gondot az jelentette, hogy a kiírók által megadott szabványokkal matematikai, illetve fizikai jegyzetek nem igazán voltak készíthetők. Az ábrák, animációk megkövetelték, hogy innovatív megoldásokhoz folyamodjunk, így a fejlesztéseknek hála, a létrehozott formátumok automatikusan konvertálhatók a LaTeX szövegszerkesztőbe, amelyet fizikus és matematikus hallgatók használnak.

Az elektronikus kiadás automatikusan felveti a szerzői jogok kérdését. Az elektronikus tananyagok esetében melyek az erre vonatkozó legfontosabb szabályok?

Ádám Katalin: A szerzői jog elidegeníthetetlen. Az EU-s forrásból megvalósított tananyagoknál a kiírás szerint 5 évig kell térítésmentesen hozzáférhetővé tenni őket, tehát szabadon letölthetővé, természetesen a szerző és kiadó feltüntetésével, kereskedelmi célokra azonban nem lehet ezeket a műveket használni.

Lázi Márta: A tananyagok felelős kiadója a Természettudományi Kar, így a tartalmakért a kar felel. A pályázati kiírásnak megfelelően minden jegyzet lektorált, akár  magyar, angol vagy  német nyelvű. A pályázat megvalósításakor célul tűztük ki, hogy megújítsuk a műszaki felsőoktatásban használt tananyagokat, ezért a felelősségünk is nagyobb, s a pályázatban résztvevő összes szerző egyben szakmai tekintélyét is adta az elkészült munkákhoz. A tananyagok bármely műszaki felsőoktatási intézményben szabadon felhasználhatók, bízunk benne, hogy ez a többi egyetem és főiskola számára is lökést ad a jövőbeni fejlesztésekhez. Ezen a ponton el kell ismernem, hogy Kati tapasztalata, tudása nélkül nem tudtuk volna ezt a magas színvonalú kiállítást, megjelenést biztosítani.

Készül majd a jövőben nyomtatott kiadvány is ezekből az elektronikus tananyagokból?

Ádám Katalin: A Typotex igazgatónője jelezte, hogy amennyiben megfelelő igény mutatkozik, akkor úgy nevezett print on demand módon készül majd papírverzió is. Ez azt jelenti, hogy ha, mondjuk, összegyűlik 50 igénylés, akkor ekkora példányszámban készül el a tananyag a nyomdában.

Hogyan kívánják az elkészült tananyagokat népszerűsíteni?

Lázi Márta: A november végi zsúfolt időszak miatt a pályázat záró rendezvénye sajnos nem kapott akkora nyilvánosságot, ami híven tükrözte volna a tényleges érdeklődést. Mivel elsődlegesen a matematika és a fizika átoktatás részére készültek a jegyzetek, ezért szeretnénk ezeknek a munkáknak minél nagyobb nyilvánosságot adni. Bár a projekt már nem kívánja meg tőlünk, tervezünk további workshopokat is a tananyagok népszerűsítésére.

Tervezik további tananyag-fejlesztési pályázatok benyújtását?

Lázi Márta: Tapasztalataink azt mutatják, hogy kétszer ekkora támogatást is fel tudnánk használni, meg tudnánk tölteni magas színvonalú tartalommal. Számos olyan új kutatási terület van, ami kezd beépülni az oktatásba is, ilyen például a nanotechnológia vagy az orvosi fizika. De ebben a pályázatban készült egy „Matematika villamosmérnököknek” című tananyag is, és például egy ilyen specifikus jegyzet egyéb mérnöki karok számára is hasznos volna. Ez a pályázat jól illeszkedik a felsőoktatásban dolgozó oktatók, kutatók szakmai céljaihoz, így a mi tevékenységünkhöz is.  

KeszlerP

Fotó: Pintér Erik