Hírfolyam
Feljebb lépni a hulladékhierarchiában környezetbarát módszerrel
2013. 12. 05.A négy éve indult, nagyszabású hulladék-felhasználási projekt, a SOILUTIL, a hulladékok felhasználásával történő innovatív talajjavítás kérdéseit vizsgálja.
„Célunk, hogy minél több hulladék hasznosuljon a talajban, és juttassuk vissza a talajból kivett szerves és szervetlen tápanyagok, valamint szerkezeti anyagok minél nagyobb részét – fogalmazta meg a projekt lényegét a bme.hu kérdésére Gruiz Katalin tudományos koordinátor, az Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék docense. A kutató és csapata több mint húsz éve foglalkozik szennyezett talajok remediációjával („meggyógyításával”), az MTA Talajtani Kutatóintézetével együttműködve pedig a leromlott talajok javításának, illetve a leromlás megelőzésének lehetőségeit vizsgálják. „A hulladékok talajban történő hasznosításának volt előzménye – tette hozzá a tanárnő –, hiszen korábbi projektjeinkben már próbáltunk hulladékokat használni (pernyét, vízkezelési csapadékot, vörösiszapot) toxikus fémekkel szennyezett bányászati területek talajának javítására. Ezek sikeres alkalmazása vezetett a SOILUTIL projekt alapötletéhez. Ami újdonság még ebben a munkában, hogy pontosan ismerjük mind a talaj hiányállapotát jellemző értékeket, mind a hulladékokban rendelkezésre álló anyagokat. A kétféle érték összeillesztésével pedig hatékonyabban mehet végbe a talaj minőségének javítása, a leromlott vagy szennyezett talajok remediációja.
A SOILUTIL kutatás-fejlesztési projekt konzorciuma a projekt eredményeinek bemutatására számos meghívott előadó közreműködésével tartott konferenciát november 14-én, amelyet másnap gyakorlati bemutató követett a konzorciumvezető A.S.A. Magyarország Kft. gyáli telephelyén. A négy évig tartó kutatási program konzorciuma négy tagból állt. Ketten – az A.S.A Magyarország Kft. és a WEPROT Kft a vállalkozói szférát képviselték. A tudományos oldalról az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet valamint a BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék vett részt a munkában. A hulladékok begyűjtésével és kezelésével foglalkozó A.S.A és a hozzá hasonló hulladéklerakót üzemeltető cégek egyúttal a SOILUTIL Projekt eredményeinek élvezői is lehetnek, hiszen saját hulladékból termesztőközeget állíthatnak elő és azt olcsó takaróanyagként mindjárt fel is használhatják lerakóik lefedésére. Ilyenformán direkt kapcsolat van a kutatás és a kutatás eredményének hasznosítása között, ami reményt adhat az előrelépésre.
„A BME vezető szerepet töltött be a projektben – hangsúlyozta Gruiz Katalin. A pályázati kiírás szerint az adminisztratív vezetőnek vállalkozásnak kellett lennie, ezt vállalta magára az A.S.A Magyaroszág Kft. A tudományos menedzselés viszont a BME feladata volt, csakúgy, mint a koncepció kidolgozása.”
|
„A SOLUTIL projekt, a mérnöki tudományok modern eszköztárának felhasználásával újrahasznosítható anyagok/hulladékok segítségével javítja a leromlott/szennyezett talajok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait és egyidejűleg hosszú távon szeretné fenntartani a talaj minőségét, javítani a tápanyag- és humuszhiányos, a rossz fizikai adottságú vagy szerkezethiányos talajokat (pl. erózióra hajlamos homoktalajok, instabil, ingoványos talajok). A hulladékokat termesztőközegek és geotechnikai elemek előállítására is használja. A SOILUTIL innovatív koncepción alapul, a hulladékok anyagtartalmából adódó hasznok, valamint a környezeti kockázatok mérlegelése határozza meg, hogy mely hulladék milyen talajra, milyen területre használható. A hulladékok kockázatmentes, környezetbarát hasznosítására innovatív technológiai megoldásokat dolgoztak ki léptéknövelt kísérletekben. A projekt zárásával négy technológia szabadföldi demonstrálása és verifikálása zárult le és megkezdődött a technológiai know-howk és szabadalmak kidolgozása. A léptéknövelt kísérletekben fejlesztésre került technológiai eljárások négy csoportba sorolhatóak: hulladék-előkezelő technológiai eljárások, hulladékokat hasznosító és egyben a talajok leromlását kompenzáló technológiák, termőrétegek kialakítását célzó technológiák, geotechnikai konstrukciók, elemek és technológiák. Ezzel párhuzamosan a projekt hulladékok hatékony hasznosítását támogató szoftvert fejleszt, amely a projekt keretében kialakított dinamikusan fejlődő adatbázis tartalmára épül. Az adatbázis mintegy 400 hulladék anyagtartalmát és a kockázatait tartalmazza részletesen. A magyarországi leromlott talajok térkép formájában is szerepelnek benne. A megfelelő hulladék talajhoz párosítását döntéstámogató rendszer segíti. A projektben megvalósított kutatás-fejlesztési tevékenység a hazai és a nemzetközi szabadalmazott hulladékhasznosítási megoldásokhoz képest újat hoz, mivel a hulladék alkalmazhatóságát nemcsak a hulladék, hanem a talaj szempontjából is vizsgálja, figyelembe véve az EU talaj keretirányelv célkitűzéseit.” (Forrás: soilutil.hu) |
A négy éve tartó projekthez a Műegyetem komoly energia- és munkabefektetéssel járult hozzá. Évente öt kutató, négy doktorandusz és tucatnyi diplomázó és szakdolgozó hallgató kapcsolódott be a kutatási-fejlesztési tevékenységekbe, összesen körülbelül nyolcvanan vettek részt a munkában. „Rengeteg kísérletet végeztünk és létrehoztuk a hulladékos és hulladékhasznosító adatbázist is, amely önmagában 3‒4 ember munkája – ecsetelte a kutató. „Remélem, hogy ez az intenzív négy év valóban megalapozta a hulladékok talajra alkalmazását, és sikerült bizonyítani a koncepció életképességét” – hangsúlyozta. „Igazi alkalmazott kutatásról van itt szó, amely még a jogalkotásra is kiterjedő javaslatokat tudott megfogalmazni.”
A négyéves munka lezárult, de a résztvevők kapcsolata nem szakad meg, hiszen a munka közben új kérdések, új ötletek is születtek. A Műegyetem kutatócsoportja szorosan együttműködik az MTA talajtani kutatóival, már két közös pályázatuk is készült. Sajnos a cégeknek nem kedvező a mostani gazdasági helyzet: a WEPROT Kft már tönkre is ment, az A.S.A Kft. pedig nagymértékű leépítésre kényszerül az új hulladékgazdálkodási rendeletek miatt. „Velük nem valószínű, hogy együtt tudunk működni a jövőben, holott dinamikus, innovatív cégek voltak – hacsak nem sikerül a SOILUTIL projektben született tudás alapján előnyt szerezniük a piacon” – fejezte ki sajnálatát, illetve reményét a projektkoordinátor.
A BME-n tartott konferencia a hulladékgazdálkodási szakemberek nagy seregszemléje volt. A konferencia másnapján megrendezett helyszíni bemutatón megtekinthették a projekt kísérleti helyszíneit. A nagy érdeklődés miatt két csoportban zajlott a bemutató: az elsőben főként egyetemi hallgatók és fiatal kutatók voltak, akiknek a hulladékos "business" is újdonság volt, a második csapat tagjai érdeklődő vállalkozók, fejlesztők voltak, akik közül már négyen jelentkeztek olyan céllal, hogy együttműködést kezdeményezzenek a műegyetemi kutatókkal.
„Talán a koncepció újszerűségét említeném: a hulladékokat a vegyi anyagokhoz hasonlóan a környezeti kockázatuk fajtája és nagysága szerint kellene menedzselni – magyarázta a nagyfokú érdeklődés okát a koordinátor. „Ha a kockázat elfogadható, akkor hasznosíthatjuk a hulladékokat, akár még a veszélyesnek minősülőket is. Ezt a szemléletet magunkévá kell tenni, mert különben nincs esélye az országnak, hogy feljebb lépjen a hulladékhierarchiában. Amikor elkezdtük ezt a projektet és először beszéltem szakmai körökben arról, hogy hulladékokat fogunk a talajba tenni, nagy ellenkezést váltottam ki. Most már egészen más volt a hangulat, kezdik elfogadni ezt a személetet, a kockázat alapú menedzsment szükségességét a hulladékok területén is. Mégrengeteg a tennivaló: rendeleteket kell módosítani, tudást kell közvetíteni a szakemberek felé, és ki kell dolgozni azokat a menedzsment és döntéstámogató rendszereket, amelyek segítik a tudás beépülését a mérnöki gyakorlatba. A tudás jelentőségét alátámasztja, hogy a projekt egyik eredménye egy tanácsadó és döntéstámogató IT-rendszer, egy navigáción, valamint egyszerű és összetett kereséseken alapuló tudásbázis, amely elsősorban tudásmenedzsment céllal jött létre. A legtöbb újdonsághoz a már meglévő tudást hasznosítjuk, amelyet a számítástechnikai eszközök minden korábbinál hatékonyabban képesek biztosítani” – hangsúlyozta Gruiz Katalin tanárnő.
A SOILUTIL projekt a Nemzeti Innovációs Hivatal által meghirdetett Nemzeti Technológia Program keretében született meg.
H.A.
Fotó: Pintér Erik, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék