Tudomány Határok Nélkül: a brazil értelmiség képzése a Műegyetemen

Több mint 250 brazil hallgató kezdte meg tanulmányait nálunk szeptemberben. Sokakat vonzott a BME mérnökképzésének nemzetközi híre. Van, aki később is visszajönne vagy még magyarul is megtanulna.

A dél-amerikai Brazíliára a mérnökök akut hiánya jellemző, hiszen évente a hallgatók mindössze 6-7%-a szerez mérnöki diplomát. Ezért a brazil kormány Science Without Borders (Tudomány Határok Nélkül) elnevezésű programjának keretében alapképzéses hallgatók, egyéves időtartamra, teljes finanszírozással utaznak külföldre, így Magyarországra is, elsősorban a műszaki és az orvosi képzésekre. A programnak van PhD, posztdoktori és oktatói mobilitás része, valamint céges ösztöndíjakat is finanszíroz. A brazil kormány jelentős összegeket fordít az „olajdollárokból” az értelmiség képzésére: a felsőoktatási minisztérium költségvetése például harmincszorosára növekedett az elmúlt években.

A Magyarországra érkező brazil hallgatók többsége a Műegyetemet választotta tanulmányai színhelyéül. Dvorszki László, a BME nemzetközi igazgatója szerint az okok közé sorolható egyetemünk presztízse, vonzó kurzuskínálata, a képzéseinek ár-érték aránya, valamint meglévő személyes és szakmai kapcsolatainak kiaknázása. Magyarország különleges fogadóországnak számít a régióban, többek között azért, mert – eltérően például az olaszoktól vagy a franciáktól – angol nyelven hirdette meg programjait.

Nagy Balázs Vince, a Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék (MOGI) adjunktusa posztdoktori kutatásra érkezett Brazíliába, ahol a különböző fényforrások emberi látásra gyakorolt hatásait kutatja. Mint Brazíliában tartózkodó műegyetemi oktató, a BME és a Magyar Rektori Konferencia hivatalos brazíliai képviselője lett, és elsődleges feladata a Tudomány Határok Nélkül programban a brazil féllel történő kapcsolattartás. A fiatal szakember úgy véli, a brazil kormányt különösen motiválja a programban, hogy a külföldi tanulmányaik után hazatérő diákok kapcsolata megmarad a fogadó országgal, és ez fontos lehet a hatalmas export-import forgalmat lebonyolító Brazília számára. A kulturális különbségek ugyanis akkorák, hogy elsősorban azok tudják igazán jól kezelni ezeket, akik mindkettőben éltek már – magyarázza Balázs. A bme.hu kérdésére megerősítette, hogy Brazíliában kiterjedt promóciós tevékenységet folytatott, amiben az ott élő nagyszámú és jól szervezett magyar közösség is sokat segített, sőt a Magyarországon korábban cserediákként tanuló brazil hallgatók is lelkesen ajánlották a Műegyetemet ismerőseiknek, családtagjaiknak. Véleménye szerint a brazil hallgatók szakmai tudása egyénenként eltérő lehet, hiszen – az ottani felsőoktatási képzési szerkezetnek megfelelően – sokféle egyetemről érkeztek (több mint száz különböző brazil intézményből – a szerk.). Nagy Balázs – ismerve az ottani szemléletet – úgy gondolja, hogy a brazil diákok nagy elvárásokkal jöttek és jönnek. „Szakmai téren biztosan lesznek kihívások, de a brazil közösség egy nagyon nyitott és vidám csapat, előfordulhat, hogy az egyetemi tanárt is hátba veregetik” – mondja a BME brazíliai „nagykövete”. Nagy Balázs szerint a nagy cégek folyamatos brazíliai térhódítása miatt hosszútávon lesz szükség a helyi műszaki szakemberek munkájára. E mellett reményt és kihívást lát a magasabb szintű képzési együttműködések, illetve a közös kutatás-fejlesztési feladatok kibontakoztatásában is.

A brazil hallgatók kiválasztásának feltétele az anyaintézményükben elvégzett három félév, valamint a megfelelő angol nyelvtudás volt. Két csoportban érkeztek a BME-re: július elején mintegy 170-en, míg augusztusban további 90-en. Szeptember 3-án a zsúfolásig megtelt Központi épület Dísztermében az ösztöndíjas brazil hallgatók találkoztak a Brazil-Magyar Gazdasági Vegyes Bizottság küldöttségével. Itt elsőként Péceli Gábor rektor köszöntötte a hallgatókat. Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a brazil-magyar oktatási kapcsolatok elért élénkülését, gyorsaságát és eredményességét hangsúlyozta. Szatmáry a 12 magyar Nobel-díjas példájával ösztönözte a dél-amerikai diákokat, hiszen a világhírű kutatók közül többen is a Műegyetem falai között végezték tanulmányaikat és kísérleteiket. Emellett kiemelte, hogy Magyarország a 20. században területei nagy részét elveszítette, így nem maradt más fegyvere, mint az ész, amely megtanította a magyarokat a túlélésre, s ennek művészetére buzdította a brazilokat is. A két nemzet közös vonásaként pedig az életszeretetet említette, amelyet a brazil-magyar kapcsolatok iránti felelősségvállalással karöltve a jövő felé is közvetíteni kell.

Hadil Fontes da Rocha Vianna, a Brazil-Magyar Gazdasági Vegyes Bizottság társelnöke – akinek emellett Brazília külügyminisztériumában a műszaki kooperáció és a befektetések ösztönzése felelősségi területe – köszönetét fejezte ki a magyar vendégszeretetért, a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Külügyminisztérium együttműködéséért. Elmondta, hogy Magyarország fontos partnere Brazíliának, számos közös projektje van a két országnak, amelyek közül a legfontosabb az oktatás, hiszen a szegénység leküzdése, a millenniumi célok megvalósítása enélkül lehetetlen vállalkozásnak tűnik. Az oktatás átalakításának köszönhetően 40 millió ember került a mélyszegénységből a középosztályba, a reformok eredményeképpen Brazília pedig a nemzetközi színtér meghatározó szereplőjévé vált. A Tudomány Határok Nélkül stratégiai program kiemelt jelentőségű, a képzésben részesülő hallgatók – így a jelenlévő brazil diákok is – Brazília gazdasági fejlődésének „legnagyobb ígéretei”.

A brazil fél külön kérésére a Magyar Rektori Konferencia vállalta magára a koordinátori feladatokat a hazai egyetemekkel való egyeztetésben. Képviselőjétől, Dubéczi Zoltán főtitkártól megtudtuk, hogy 2013 szeptemberében összesen 449 brazil hallgató érkezett Magyarországra, akik közül a legtöbben a BME-t választották. A jövő esztendőre  több mint 2000-en jelentkeztek és a jelentkezésekből már 1500-at el is fogadtak. A rendezvényt egy brazil hallgatókból álló, spontán műsorszám zárta: a zenekar – az egybegyűltek nagy meglepetésére – brazil ritmusokkal fűszerezve adta elő a Tavaszi szél című magyar népdalt.

A szeptemberi tanévkezdéskor Dvorszki László kiemelte a kari oktatási felelősök nehéz munkáját. Szinte egyénenként kellett a sok helyről érkezett hallgatók órarendjeit összeállítaniuk.  A tárgyfelvételek és a szükséges adminisztráció gördülékeny intézését a Központi Tanulmányi Hivatal munkatársai teszik lehetővé a brazil hallgatók számára is. A mentorokat az Egyetemi Hallgatói Képviselet pályáztatás útján választotta ki, elsődleges feladatuk a segítségnyújtás a hivatalos ügyek (pl. tartózkodási engedély) intézésében, illetve az albérletkeresésben, és a szabadidős programok szervezésében is rendelkezésre állnak.

A dél-amerikai hallgatók nem engedhetik meg, hogy elengedjék magukat, nagyon hajtósak és nincs gondjuk a motivációval – összegezte tapasztalatait a diákokról Dvorszki László. A nemzetközi igazgató szerint ez akár még az anyanyelvi képzésnek is frissítés lehet, és nemcsak az egyetem, hanem az ország hírnevét is öregbítheti a több száz elégedett brazil hallgató. A jövőről Dvorszki László úgy nyilatkozott, hogy a BME láthatóan sok egyetemmel felvette a kapcsolatot, de a küldő intézmények körülbelül feléből csak 1-2 hallgató érkezett. Mivel a program folytatódik, a Műegyetem szeretne lényegesen több brazil hallgatót megszólítani. A nemzetközi igazgató úgy tudja, hogy a következő két évben a brazilok még kb. 50 ezer hallgatót szeretnének külföldi részképzésre küldeni, így rengeteg diáknak lehet vonzó ajánlat a BME.

B.K., K.P.

Fotó: Philip János, Pintér Erik