A nap és a szél energiájának tárolása cseppfolyós levegőben

A fejlett gazdaságok energiabiztonságát növelő, új energiatárolási módszert mutattak be a Műegyetemen a Brit Nagykövetséggel és az Okos Jövő Innovációs Klaszterrel közösen.

A rendezvényt Péceli Gábor, a Műegyetem rektora és Hizó Ferenc, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg. A BME első embere köszöntőjében a Műegyetem elkötelezettségéről beszélt, hozzátéve, hogy a brit kezdeményezésre adott magyar válasz jó példa az egyetem nemzetközi szerepvállalására.

Hizó Ferenc államtitkár a tárca zöldgazdaság iránti elkötelezettségét hangsúlyozta, valamint az energiaimport-függőség csökkentése érdekében kívánt innováció mellett az informatika és az energetika, az épületüzemeltetés és a közlekedés összekapcsolásában rejlő lehetőségekről beszélt. Kiemelte azt is, hogy a világpiaci versenyben az új technológiák bevezetésének gyorsasága döntő lehet.

Jonathan Knott, Budapestre akkreditált brit nagykövet a rendezvény kapcsán elmondta: a dekarbonizáció és a megújuló energiaforrások hatékonyabb alkalmazása elsődleges feladat Nagy-Britannia számára, amely elkötelezte magát, hogy 2050-re 80%-kal csökkenti szén-dioxid kibocsátását. Éppen ezért forradalmi jelentőségű a nap- és szélenergia tárolhatóvá tétele, amelynek a kutatásában Williams professzor és tudóstársai élen járnak. A nagykövet hozzátette: a budapesti Brit Nagykövetség készen áll arra, hogy segítse a technológia magyarországi megismertetését, illetve kapcsolatfelvételt a magyar energiaipar képviselői és a cseppfolyós levegőben való energiatárolást már a gyakorlatban alkalmazó brit cégek között.

Richard Williams professzor, a Birminghami Egyetem műszaki és fizikai kutatóintézetének vezetője mutatta be nyitó előadásában a cseppfolyós levegőben való energiatárolás módszerét. Ennek lényege, hogy ha egy szél- vagy naperőmű többletenergiát termelt (pl. egy különösen szeles vagy napos időszakban), akkor ezt a plusz energiát felhasználva le lehet hűteni a levegőt -196 fok Celsius hőmérsékletre, így 700 liter levegőből 1 liter cseppfolyós levegő keletkezik, amely szigetelt tárolóedényekben tárolható. Ha később energiára van szükség, a cseppfolyós levegőt fel kell hevíteni, amíg ismét gáz halmazállapotú nem lesz (azaz, amíg újra 700 literesre nem nő a térfogata). Ezzel a 700-szoros térfogat-növekedéssel pedig turbinákat lehet meghajtani és elektromos áramot lehet termelni.

A technológia megoldást nyújthat arra a problémára, hogy a megújuló energiaforrásokkal előállított energiát eddig nem sikerült tárolni, vagyis a fel nem használt nap- vagy szélenergia veszendőbe ment. A módszerrel viszont olcsón és nagy mennyiségben lehetővé válna az elektromos hálózatokon belül az energiatárolás. A cseppfolyós levegőben való energiatárolás egyszerre jelent megoldást a dekarbonizáció, az energiabiztonság és az alacsony előállítási ár kihívásaira.

T.J.

Fotó: Philip János