„Nekünk jól kell tudni az elméletet, hogy jól értsük, amit csinálunk.”

Bokor József professzor olyan mérnöknek tartja magát, aki erős elméleti beállítottsága mellett mindig megpróbálta alkalmazni a gyakorlat szempontjából is értékesíthető eredményt.

A Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék egyetemi tanára a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetésben részesült „a rendszer- és irányításelmélet területén végzett, nemzetközi szinten is kiemelkedő kutatási eredményei, valamint oktató- és tudományszervező tevékenységéért.” A díjat a felterjesztő Pálinkás József, az MTA elnöke adta át augusztus 20-án.

„Természetesen az ember kapott más típusú elismerést is, amik az én esetemben kivétel nélkül szakmai kitüntetések voltak, de úgy érzem, ez annyival több, hogy Magyarország egészére, nem pedig egyetlen tudományágra vonatkozó elismerés” – vallott érzéseiről a bme.hu kérdésére a díjazott. Bokor József szerint nem csak neki szól az elismerés: „Én mindig úgy vagyok ezzel, hogy a mérnöki szakma egy csapatmunka.” „Tudunk egy csomó egyebet, amit egy elméleti tudós soha nem fog megismerni, mert nem érdekli, nem is motiválja. De ez a mérnöki szakma szépsége” – vall még szakmaszeretetéről.

Fotó: mta.hu

Bokor József rendszer-és irányításelmélettel foglalkozik. A rendszerelmélet olyan matematikai és fizikai alapokra épülő tudomány, ami nemcsak műszaki rendszereket (gépjárművek, repülőgépek stb.) ölel fel, hanem a biológiát, a fizikát (pl. a kvantumrendszerek irányítását), az info-bionikát is megpróbálja ellátni háttértudománnyal. „Adott egy rendszer annak tulajdonságaival. Mi azt szeretnénk, hogy az bizonyos korlátok között másképp viselkedjen, úgy, ahogyan mi szeretnénk: ez az irányítástervezés lényege” – magyarázza a professzor. A rendszer megismerése, formalizálása és viselkedésének, dinamikájának befolyásolása többnyire matematikai eszközökkel történik, „az élő természettudománytól az élettelenig végig lehetne skálázni az alkalmazási területet, aminek az elméletével foglalkozom” – foglalja össze Bokor József.

A professzornak több eredménye is volt a nemlineáris rendszerek elméletében. Ilyen például a jelenleg talán legkezelhetőbb tervezési módszertan kidolgozása a gépjárművek és a repülőgép dinamikájának leírásához. Az Egyesült Államokba szóló IEEE Fellowship-et kapott annak idején a nemlineáris rendszereken belül a lineáris paraméterváltozós rendszereknek a geometriai elméletének kidolgozásáért. A hiba detektálása és a rendszer átkonfigurálása működés közben, valamint a hardver/szoftver rendszer átkonfigurálása a másik terület, amelynek az alkalmazása megjelent a repülőgépiparban – teszi hozzá Bokor professzor. Nemrég egy kutatócsoportjával német, francia, angol, spanyol versenytársakat legyőzve érte el, hogy ma az AIRBUS az ő algoritmusukat programozza – sorolja a legutóbbi csúcsteljesítményei között a professzor.

Bokor József a gépjárművek területén főként az új generációs autók fedélzeti elektronikájával és infokommunikációs rendszerével foglalkozik. Jelenleg egy országos konzorcium megalakításán dolgozik munkatársaival. A konzorcium célja egy kiváló tudással bíró mérnökgárda kiképzése a hazai gépjárműoktatásban, az autóipari mérnökképzésben, amely a képzéstől a kutatáson át az alkalmazásig mindenhez jól ért. „Ez a lényeg: ne csak a gyártásban legyenek szakmunkásaink, hanem kutató-fejlesztő-tervező mérnöki központok is létrejöjjenek” – hangsúlyozza.

A professzor mindezek mellett olyan elméleti kérdéseken is dolgozik, amelyekkel össze kíván kapcsolni nagy magyar elméleti eredményeket, mint a Bolyai-féle hiperbolikus geometria és a jelek, rendszerek, irányítás területén alapvető Kálmán-szűrés, állapotbecslés. Ezzel a modern irányításelmélet több alapvető eredménye, mint a bizonytalan paraméterű rendszerek robusztus Hinf irányítása és a Hinf szűrés közös elméleti alapokon megoldhatók.

Bokor professzor büszkén említi meg egykori tanítványát, a nemzeti ünnepen szintén kitüntetett Palkovics Lászlót (a Gépjárművek és Járműgyártás Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést vehette át augusztus 20-án a járműiparban elért kiemelkedő kutatási eredményei, valamint példaértékű iskolateremtő tevékenységének elismeréseként – a szerk.). „Azért is kedves nekem ez a hír róla, mert valamikor a tanára voltam, később sokat dolgoztunk együtt és ő is innen, a járműipari kutatások területéről indult el. Örömmel tölt el, hogy ismerem, és hogy a Műegyetemen ilyen professzorok vannak”.

B.K.