A tehetséggondozás a tehetséges diákokkal eltöltött minőségi idő

Bemutatták a 683 millió forintos TÁMOP forrásból támogatott tehetséggondozó projekt eredményeit a Műegyetemen.

A legboldogítóbb projekt, egy jutalomjáték volt a tehetséggondozó TÁMOP – fogalmazott Péceli Gábor rektor a pályázati program zárórendezvényén, utalva arra, hogy az elmúlt néhány évben három jelentős TÁMOP projekt is futott egy időben a Műegyetemen. A BME vezetője kiemelkedőnek értékelte mind a projekttel kapcsolatos egyetemi hozzáállást, mind a program eredményességét. Megköszönte a projektstáb többéves munkáját, a programokban résztvevőktől pedig azt kérte, járuljanak hozzá, hogy a jövőben is sok tehetség bontakozhasson ki a Műegyetem falai között.

Átfogó ösztöndíjrendszerre és infrastrukturális fejlesztésre van szükség a jövőben – adott hangot véleményének Levendovszky János egyetemi tanár, a projekt szakmai vezetője. Mint fogalmazott, általános trend a természettudományos és mérnöki pályáktól, az absztrakciót igénylő tudástól és a tudományos életúttól való elfordulás. Hangsúlyozta, hogy ugyanakkor nagyon szoros korreláció mutatható ki a magasan képzett szakemberek innovációs és tudományos potenciálja, valamint a gazdasági növekedés között. Levendovszky János szerint minden társadalom fejlődésének és versenyképességének alapvetése, hogy képes-e fejlesztői utánpótlást kinevelni. Ezt ismerte fel az Európai Unió is, hiszen úgy tekint a tehetséggondozásra, mint kivezető útra e két egymásnak ellentmondó tendencia csapdájából – mutatott rá a műegyetemi projekt szakmai vezetője. A tehetséggondozás a tehetséges diákokkal eltöltött minőségi idő – fogalmazta meg Levendovszky János, aki a legfontosabb oktatói felelősségnek minősítette, hogy tehetség ne kallódjon el az egyetemen.

A TÁMOP projektben az egyetem három alapvető színterén fogalmaztak meg célokat: a tehetségek felismerésére alkalmas szakkollégiumokban, az ezzel szorosan összekapcsolódó TDK területén, illetve az elvégzett munka eredményeit hasznosító és a tehetségeket összefogó doktori iskoláknál, ahol nagyon komoly tudományos kutatómunka zajlik. A projekt szakmai vezetője kijelentette, hogy a BME minden kategóriában túlteljesítette az előzetesen kitűzött célt.

A rendezvényen előadást tartott Kroó Norbert akadémikus, az Európai Kutatási Tanács tagja. „Annak idején egy ország erejét hadseregének létszáma, acéltermelésének volumene, területének nagysága jelentette, manapság ezt bitekben és byte-okban mérjük” – kezdte előadását az akadémikus. A tudományos eredmények realizálásának sebessége egyre nő és a tudomány egyre nagyobb szerepet játszik a gazdaság növekedésében – vélekedett Kroó Norbert, aki szerint egyre nő a kreativitás, az innováció súlya és a tehetséges emberek iránt a kereslet, miközben az oktatási rendszerek hatékonysága világszerte csökken. A folyamatosan jelentkező újabb kihívások közül a biotechnológiát, az információs technológiákat és a nanotechnológiákat emelte ki, hozzátéve, hogy a Műegyetemen ezek kombinációi is érvényesülnek, ilyen például a bioinformatika. E tudományágak a mindennapi életünket alapvetően befolyásoló tudásalapú gazdaság hajtóerői és globális értékei – mutatott rá az akadémikus, azzal, hogy minden olyan egyetem, amely ehhez hozzájárul, büszke lehet erre. Véleménye szerint a BME az ilyen típusú tehetségtámogató programok eredményeként előbb-utóbb képes lehet arra, hogy bekerüljön a világ legjobb 200 egyeteme közé. Kroó Norbert felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország nem szerepel a világ tudományos kapacitásának első 25 országa között. Növelni szükséges a publikációk számát, a szabadalmak számát, a kutatás-fejlesztésre fordított összeget, valamint a doktori képzések számát. „Azt hiszem, ha valami fontos feladat lehet, amit hangsúlyozni kell egy ilyen helyen, az, hogy ezen változtatni kell” – jelentette ki Kroó Norbert. „És hogyan lehet egy ember kreatív? – tette fel a kérdést végül. A válasz: először is legyen jó sok és szokatlan ötlete, és ami a legfontosabb: várjuk a váratlant, különben sosem találjuk meg” – fogalmazta meg útravalóul a jelenlévő fiataloknak.

Veress Árpád, a BME TDK felelőse az egyetem legutóbbi TDK és OTDK eredményeit értékelte. Mint fogalmazott, mind a két megmérettetés alapja a hallgató és az oktató közös munkája, azaz maga a tehetséggondozás. Az OTDK-n való részvétel jelentősége pedig folyamatosan növekszik, hiszen az ott elért eredmények nemcsak a hallgatóknak jelentenek elismerést, hanem az oktatóknak és az intézménynek is. Ráadásul egyes karokon előnyt jelent az előzetes TDK, OTDK tevékenység a mesterképzésre jelentkezésnél – számolt be a tapasztalatokról Veress Árpád. E lette az ipar képviselői is kitüntetett figyelemmel kísérik a különböző projekteket és az azokon részt vevő diákokat – hívta fel a hallgatók figyelmét a perspektívára Veress Árpád. (A Műegyetemen megrendezett OTDK FiFöMa szekcióról a bme.hu korábban részletesen beszámolt, és hamarosan olvasható lesz egy nagyobb összefoglaló anyag az OTDK-ról, valamint a Pro Scientia és Mestertanár elismerésekben részesülő hallgatóink, oktatóink bemutatása is.)

Kovács András, az Egyetemi Hallgatói Képviselet elnöke a szakkollégiumok infrastruktúrájának és szervezeti hátterének fejlesztését, valamint az ipari szakembereknek a szakkollégiumi munkába való bevonását emelte ki projektértékelő beszédében. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a szakkollégisták számára már az egyetemen nagyon jó lehetőség nyílik a gyakorlati ismeretek elsajátítására. Kovács András a további eredmények között említette, hogy amíg a pályázat beadásakor 7 szakkollégium működött az egyetemen, az elmúlt 2 évben 11-re bővült a számuk, így minden karon legalább egy szakkollégium működik.

A rendezvény ünnepi zárásaként Levendovszky János Talentum-emlékérmet adott át Kroó Norbertnek, Péceli Gábornak, valamint a projekt megvalósításában közreműködő alprojektvezetőknek, a doktori iskolák vezetőinek, a szakkollégiumok vezetőinek, illetve az egyetemi és kari TDK felelősöknek, közel 50 főnek.

Fotó: Philip János