17 célkitűzés egy jobb világért – 9 Ipar, innováció és infrastruktúra

A „Fenntartható Kedd(v)” elnevezésű cikksorozatban 17 héten keresztül sorba vesszük az ENSZ által kijelölt 17 fenntartható fejlődési célt, amely jobbá teheti a világot.

Ez alkalommal a 9. Ipar, innováció és infrastruktúra céllal foglalkozunk részletesebben, melynek lényege:

Ellenálló infrastruktúrát kiépíteni, előmozdítani az átfogó és fenntartható iparosodást, valamint elősegíteni az innovációt.

Támogasd az infrastruktúra-építést és az innovációt célzó projekteket!

A kilencedik fenntartható fejlődési cél (SDG9) az ipart, az innováció és infrastruktúra kérdésköreit helyezi a középpontba. A fókusz az ENSZ irányelvei alapján az ellenálló infrastruktúra kiépítése az átfogó és fenntartható iparosodás előremozdítása, valamint az innováció elősegítése. Ezekből szemlézünk kutatóegyetemi programjainkat is érintve a teljesség igénye nélkül.

2017-ben létrejött a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ(BME FIEK), amely egyrészt önálló egyetemi egységként funkcionált, ugyanakkor egy kutatásszervezési modellt is jelentett az intézmény és a vállalatok közös, stratégiai együttműködésének irányításával. Működése az első évben 4 kar csaknem 120 kutatójának kooperációját eredményezte. A központ előnye, hogy gyorsítja a tudományos munkák eredményeinek átültetését az ipari gyakorlatba, ami azután kedvezően visszahat az oktatás színvonalára is. A BME FIEK neve és feladatai 2023 év végével megváltoztak. Új nevéből - Felsőoktatási Innovációmenedzsment és Együttműködési Központ- fakadóan, előtérbe került az innovációmenedzsment, az egyetemi innovációs ökoszisztéma és az eddigieknél is erőteljesebb és egységesített pályázattámogatás. Az innováció definíciójából adódóan kapcsolódik az ipari hasznosításhoz, így az ipari kapcsolat nem tűnt el a névből, inkább csak átfogó  meghatározásként  jelenik meg. Az elmúlt évek fejlődésének eredményeként az innovációmenedzsment az egyetem alaptevékenysége lett.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem küldetésének tekinti, hogy hazánkban minél több korszerű, a nemzetközi piacon is versenyképes vállalkozás jöjjön létre, amelyek sikerrel alkalmazzák az ipar 4.0 technológiák széleskörű tárházát. E misszió részeként a BME Ipar 4.0 Technológiai Központ a negyedik ipari forradalomhoz kapcsolódó innovációk és technológiák fejlesztésére fókuszál. Szemléletformáló, oktató és támogató tevékenységet folytat azért, hogy minél többen megismerjék ezekben a technológiákban rejlő lehetőségeket. A központ célja az ipari folyamatok digitalizációjának elősegítése, valamint az Ipar 4.0 területén új megoldások kidolgozása és alkalmazása, többek között az okos gyártás, az automatizálás és a mesterséges intelligencia terén. Ez pedig egyben az iparosodás jelenének és közeljövőjének, valamint az SDG9-nek a szoros fókusza. 2021-ben az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium által „Ipar 4.0 szakmai érem” elismerésében részesült a Műegyetem.

A Biotechnológia, egészség- és környezetvédelem egyszerre foglalja magában a vegyészet, élelmiszer- és gyógyszeripar innovációját, az egészségvédelem és mérnöki alapokon nyugvó gyógyászat iparosodását, valamint az ezekhez kapcsolódó környezetvédelmi kérdéseket. A Műegyetem természettudományos, alap és alkalmazott kutatással foglalkozó kutatócsoportjai a Biotechnológia szinte teljes spektrumát lefedik, így jó alapját képezhetik egy biotechnológia, egészség- és környezetvédelmi kutatásokkal foglalkozó egyetemi kutatóhálózatnak. A Műegyetem biotechnológiai kutatása aktuális, jövőbe mutató kutatási területekre fókuszál.

A BME Építőmérnöki Kar több tanszéke és kutatócsoportja foglalkozik a földrengéseknek, korróziónak, tűznek, víznek és robbanásoknak ellenálló, reziliens infrastruktúra tervezésével. Ezek közé tartoznak az árvízvédelmi szerkezetek, hidak és azok anyagai. Nagy pontosságú geodéziai szolgáltatásokat nyújtunk a kritikus infrastruktúrák üzemeltetői, például az erőművek számára is. Az infrastruktúra-építőmérnöki mesterszakon olyan mérnökök képzése folyik, akik a közúti és a vasúti közlekedés legkorszerűbb pályáit tervezik meg, a vízi közlekedést elősegítő új típusú műtárgyakat építik, és a légikikötők korszerű kifutópályáit tesztelik, illetve alakítják.

A BME Autonóm Járművek Kutatóközpontja a közlekedésben részt vevő járművekre, az infrastruktúrára, a közlekedő személyekre és általában véve a társadalom egészére kihatással van, tovább fűzve az innovációs potenciált. A RECAR Autonóm Járművek Kutató Központ létrehozásával a partnerek egy olyan átfogó szervezetet állítottak fel, amelyben egyesítik kompetenciáikat és a szinergiák kihasználásával magasabb szintű kutatási eredményeket tudnak elérni. A központ a BME az a HUN_REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete és az ELTE együttműködésében, a Bosch, a Continental és a Knorr-Bremse ipari partnerek bevonásával fejlődik.

A BME Gépészmérnöki Karán számos MTA Lendület kutatócsoport, illetve OTKA pályázat foglalkozik innovatív anyagokkal és technológiákkal (pl. kompozit fémhabok, biokompozitok), a fenntartható, élhetőbb várostervezési stratégiákkal, a megújuló energiaforrásokkal, továbbá korszerű kazánok és tüzelőberendezések tervezésével. Emellett a BME FIKP 2021-2025 program keretében kutatások folynak a fenntartható épületgépészet, épületenergetika, okos épületek és városok területén is.

A BME VIK Elektronikai Technológia Tanszéke 2010 óta kutatja az alternatív, környezetbarát áramköri hordozókat, amelyek az évről-évre növekedő e-hulladék felelős alternatíváját kínálhatják gyártási innovációként és felhasználói szempontból is. A Meshilnnel közösen fejlesztett technológia alternatív megoldást jelenthet a jelenleg is nagy problémákat okozó, tömeges elektronikai hulladékkezelésre. Az újszerű hordozóval a WPCB (Waste PCB, azaz hulladék áramköri hordozó) akár 70-90 tömegszázalékát ki lehet váltani fenntartható, lebontható, természetes forrásból származó alapanyagra. Az elektronikai tömeggyártás számára tehát ez egy komoly előrelépés. Hallgatói segítséggel egy Arduino-nano klón is bemutatásra került, ami a gyártástechológiai innováció lehetőségein felül a fejlesztőkártya oktatásban betöltött szerepét is érinti a "Minőségi oktatás" SDG (4) pontján keresztül. A kutatás jelenleg egy M-ERA és egy támogatott, hamarosan induló HORIZON pályázatban is kiteljesedhet.

Fentieken kívül az Ipar, innováció és infrastruktúra célhoz köthető a BME szinte valamennyi karának tevékenységét érintően 217 publikáció, 42 kutatási projekt, 161 hallgatói projekt, 9 szabadalom és 137 oktatott tárgy – ez is jelzi a BME ipari innovációs tématerületen végzett kiemelkedő munkáját.

Az SDG kifejezés a Sustainable Development Goals rövidítése, azaz a világ vezetői által a 2015-ös ENSZ csúcstalálkozón elfogadott 17 fenntartható fejlődési célt jelenti, amely meghatározza a fejlődés új, egyetemes irányait. A „Fenntartható Kedd(v)” elnevezésű cikksorozatban 17 héten keresztül sorba vesszük a 17 fenntartható fejlődési célt és bemutatjuk, hogy a BME saját lehetőségein belül mit tesz adott cél megvalósítása érdekében. A fejlődési célokkal a BME kampusz 3 legforgalmasabb épületének (E, K, Q) bejáratánál elhelyezett táblák segítségével játékosan is ismerkedhetnek az érdeklődők. A témában további tájékozódási lehetőséget nyújt a BME GreenHub elnevezésű Facebook csoporthoz való csatlakozás, valamint a BME központi honlapján elérhető BME a Fenntarthatóságért felületen elérhető információ

 

 

GA, KK (BME a Fenntarthatóságért Munkacsoport)