A „Fenntartható Kedd(v)” elnevezésű cikksorozatban 17 héten keresztül sorba vesszük az ENSZ által kijelölt 17 fenntartható fejlődési célt, amely jobbá teheti a világot.

Ez alkalommal az 6. Tiszta víz és alapvető köztisztaság céllal foglalkozunk részletesebben, melynek lényege:

Biztosítani az elérhető és fenntartható vízgazdálkodást és a közegészségügyhöz való hozzáférést mindenki számára.

Ne pazarold a vizet!

Az SDG 6 fenntartható fejlődési cél fókusza a fenntartható vízgazdálkodás, a vízhez és az alapvető higiéniai ellátásokhoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen összesen 58 tantárgy, 9 kutatási projekt, és a SciVal adatbázis szerint 2018 és 2024 között 133 nemzetközi publikáció köthető az SDG 6 témához.

Az Építőmérnöki Karon a Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, valamint a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék is részt vesz a jelenleg futó „Tiszta ivóvíz” c. projektben, amelyet egy hazai konzorcium valósít meg. A kutatás fókuszában a főváros ivóvízellátását biztosító, a Dunától a fogyasztói csapokig tartó teljes rendszer áll. Az alapvető fizikai, kémiai és mikrobiológiai méréseken túl sor kerül többek között a vízminőséget meghatározó baktériumközösségek és antibiotikum-rezisztens szervezetek meghatározására, valamint a szerves mikroszennyezők, például gyógyszermaradványok és bomlástermékeik kimutatására. Egy másik, ugyancsak hazai konzorcium keretén belül megvalósuló kutatási projekt, melyben szintén a fent említett két tanszék vesz részt a„Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium (VVNL)”. Magyarország földrajzi elhelyezkedését és vízgazdálkodását figyelembe véve a konzorcium olyan víztudományi és vízbiztonsági kutatásokat kíván megvalósítani, melyek hozzájárulnak a vízkészletek állapotának javításához. A kutatások 6 fő pillér, azon belül összesen 40 alprojekt mentén zajlanak, érintve a folyók, a tavak, a felszín alatti vizek, a városi vízgazdálkodás és a vízgyűjtő-gazdálkodás kérdéseit. A Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék által vezetett egyik alprojekt célzottan ivóvíz-technológiai kutatásokkal foglalkozik: feladata a 2020/2184-es uniós irányelvben található, és a 2023. januárjában már a hazai szabályozásban is megjelent ivóvízre vonatkozó szigorúbb határértékeknek való megfelelésre való felkészülés.

Az ivóvízellátó hálózatokkal és víztisztítási technológiákkal kapcsolatos kutatások mellett a szennyvíztisztítás is kiemelt kutatási terület a Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszéken. A fent említett VVNL projekt egyik alprojektje szennyvíztisztítással foglalkozik, és ezen kívül több, városi szennyvíztisztító telep tisztítási hatásfokának javításában és fejlesztésében működnek közre. A hagyományos megoldások mellett foglalkoznak a decentralizált és természetközeli szennyvízkezelési módszerekkel is (pl.  száraz toalettek, komposzthalmok).

A Műegyetemen az oktatott tantárgyakban is nagy súllyal jelennek meg a vízellátással kapcsolatos kérdések. A minden építőmérnök hallgató számára oktatott Közművek I. c. tantárgynak része az ivóvízellátó rendszerek tervezésével és méretezésével kapcsolatos alapismeretek átadása is. Később, az ágazatos, majd szakirányos képzés keretén belül több tantárgy is foglalkozik a közműhálózatok tervezése, modellezése témakörével. Mind az alap-, mind a mesterképzésben jelen van az ivóvíz- és szennyvíztisztítási technológiák oktatása; mesterszakos tantárgy keretén belül pedig szakmai kirándulások szervezése a főváros területén található ivóvíz- és szennyvíztisztító telepekre. A Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszéken folyó Vízellátás-Csatornázás szakirányú továbbképzés több évtizedes múltra tekint vissza. A TDK konferencián 2023-ban pedig külön szekció foglalkozott a tiszta vízzel és a környezettel kapcsolatos kutatásokkal.

A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszéken, valamint a Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszéken vízvédelemmel, szennyvíztisztítási technológiákkal, mikrobiális üzemanyagcellákkal, talajvíz tisztítási technológiákkal és vízi mikroszennyező anyagok környezettoxikológiájával foglalkoznak és az ehhez kapcsolódó tárgyakat biomérnökök és környezetmérnökök hallgatják.

Az elmúlt években a témával foglalkozó rendezvényekben sem volt hiány . A BME és az Insert Újbuda által közösen kiírt Csodák kertje pályázat keretében 2023. decemberében kerekasztal beszélgetés foglalkozott a csapadékvíz-gazdálkodás lehetőségeivel. A 2022. novemberi „BME a fenntarthatóságért” című konferencián több előadás is foglalkozott a vizek kérdéseivel. Az Építőmérnöki Kar pedig aktívan részt vesz több szakmai szervezet munkájában (Magyar Hidrológiai Társaság, MTA Vízgazdálkodás-tudományi Bizottság, Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség, Magyar Vízi Közmű Szövetség), így számos rendezvény szervezésében is közreműködik. A kar munkatársai a tavalyi év során két nagy, az ivóvízbiztonság témájához kötődő szakmai nap szervezésében is szerepet vállaltak. A Magyar Hidrológiai Társaság Vízminőségi és Víztechnológiai Szakosztály, Fővárosi Vízművek Üzemi Szervezet által rendezett „Az Ólom az ivóvízben” c. szakmai napra 2023. május 11-én került sor, melynek a helyszínét a Műegyetem biztosította. A másik nagy rendezvény, a 17. Ivóvízbiztonsági szakmai nap 2023. októberében zajlott, melynek szervezésében szintén aktívan közreműködött a BME.

KK (BME a Fenntarthatóságért Munkacsoport)