A Living Danube Limes elnevezésű projekt leglátványosabb eleme, a rekonstruált római őrhajó útja Fekete erdőtől a Fekete tengerig. A hajó kikötött a projektben részt vevő Műegyetemnél is. 

Római kori örökség, mint új lehetőség

Amikor feltűnt a Dunán a római őrhajó a Műegyetemnél a tűző nap és a hőség ellenére már több mint százan várták az érkezését. A római kori ruhába öltözött legénységet, a meghívott vendégeket és az érdeklődőket Koczkáné Csiszár Emília az egyetem nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese köszöntötte. Köszöntőjében kiemelte: "A Living Danube Limes projekt 10 Duna menti ország 19 partnere összefogásában valósul meg, melyben a Műegyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke meghatározó szakmai partner. A BME számos nemzetközi együttműködés motorja és ezek egyike az az összefogás, amelynek eredményeképpen a rekonstruált lusoria-típusú hajó most eljutott a Műegyetemre. Ez a nemzetközi projekt is jelzi, hogy a Duna, mint a Római Birodalom egykori határvonala, nem elválaszt, hanem összeköt: országokat, településeket, korokat és tudományterületeket." 

A hajó fogadásán, majd a Látogató Központ megtekintésén a Miniszterelnökség képviseletében részt vett Révész Máriusz, aktív Magyarországért felelős államtitkár,  Németh Gábor főosztályvezető és Oroszi Viktor referatúravezető a Külgazdasági és Külügyminisztérium képviseletében, Interreg Danube Transnational Programme (projekt officer) koordinátora Stephen Halligan, valamint Varga Ádám, a tokiói olimpia ezüstérmes kajakozója, a BME Természettudományi Kar hallgatója is.

A projekt 2020-ban, az Interreg Duna Transznacionális Program keretében indult, alapvető célja az egykori dunai limes mentén fekvő római emlékek kutatása és kortárs hasznosítási lehetőségeinek feltárása, egy jövőbeli kulturális útvonal sarokpontjainak elhelyezése. A projekt négy pilléren áll: kutatás és oktatás, Duna-menti múzeumok klaszterizációja, fenntartható turizmus és átélhető történelem.

Az első elem során a Duna-menti római emlékek átfogó kutatása mellett valamennyi ország jelölt egy kísérleti helyszínt, ez Magyarország esetében Százhalombatta, ahol a világhírű Ludwig Boltzmann Intézet munkatársai végeztek talajradaros mérést.

A második és harmadik pillér során a települések és történeti kutatással foglalkozó intézmények közti kapcsolatteremtés volt a cél, adatbázisok jöttek létre, amelynek tartalmáról a társadalmasítás céljából telefonos applikációk készültek. 

A negyedik pillér révén jött létre a Dunán végig haladó rekonstruált őrhajó. A hajót 4. századi, Mainzban talált leletek alapján rekonstruálta a Friedrich Alexander Egyetem professzora, Boris Dreyer és csapata, amely egyetemmel a Műegyetemnek is fontos nemzetközi együttműködése van.

Egyetemek együttműködése

A projektben több egyetem is részt vesz, a Műegyetem részvételét az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék koordinálja, témafelelőse Vukoszávlyev Zorán egyetemi docens.

„A program keretében a Műegyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke két konferencia szervezésében vett részt, ezek egyike Hajnóczi Gyula, a Műegyetem legendás építész-építészettörténész professzora születésének 100. évfordulójára szervezett  emlékkonferencia volt, a másikat pedig az Újvidéki egyetemmel közösen szerveztük, illetve workshopokon keresztül igyekszünk összekapcsolni azokat a helyszíneket,  jellemzően múzeumokat, települési önkormányzatokat, és civil szervezeteket, akiknek a részvételével egy új kulturális útvonalat hozhatunk létre.  A projekt során a tanszék tevékenységét a régészeten belül a római örökség területén is elmélyítettük, ez új kapcsolatokat eredményezett. Együtt dolgoztunk a másik hazai projekt partnerrel, a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesületével, akik hatalmas lelkesedéssel, rengeteg energiával, személyes és civil kapcsolatokat bevetve szervezték meg a hajó magyarországi útját. Megismertünk turisztikai szakembereket, régészeket, hagyományőrző egyesületeket, menedzsment tapasztalatokat szereztünk, új módszertanokat ismertünk meg. Úgy gondolom, hogy ezeket az ismereteket nemcsak ebben a konkrét projektben tudjuk hasznosítani, hanem az oktatási tevékenységben is.  Részvételünk mindannyiunk számára élmény volt, de természetesen a Műegyetem vonatkozásában is nagyon gazdag eredményekkel bír.”- mondta el  Vukoszávlyev Zorán.

A Műegyetemi mólón az Európai Unió és Magyarország Kormányának társfinanszírozásában megvalósuló  Living Danubia Limes projekt koordinátora Stephen Jonathan Halligan is jelen volt.

„Több mint 40 partnerrel egyeztettünk folyamatosan, természetesen egy ilyen volumenű együttműködésnél mindig adódnak napi gondok, de amikor a maga fizikai valójában befut a hajó, találkozunk a nemzetközi legénységgel, ez a pillanat minden fáradságot megér. Egyik célunk a fenntartható túrizmus előmozdítása. Ez a projekt számunkra ebből a szempontból egy tanulási folyamat, hiszen több tucat különböző területről, sokféle profillal rendelkező együttműködő partnerünk van, ez a sokféleség újtípusú együttműködést teremtett. A projekt eredményei is sokfélék, az őrhajó, egy tapintható fizikai eredmény, amely nemzetközi együttműködéssel épült meg. Közel 2500 kilométeres útja során városokat, közösségeket, embereket kapcsol össze. A hajó nemzetközi legénysége többféle tudományterület képviselőiből áll. Az út során közöttük kialakuló személyes kapcsolatok is a projekt láthatatlan eredményei. A hajó kikötései események, alkalmat adnak arra, hogy különböző nemzetiségű emberek találkozzanak, újfajta együttműködések induljanak el. 

A parton várakozó érdeklődők tapssal köszöntötték a sikeres kikötési manővert, az őrhajót a Műegyetemi Evezős Club sportolói kísérték a Margit-szigettől .

Németh Zsolt, a Műegyetemi Evezős Club elnöke elmondta, hogy a zsúfolt versenynaptár ellenére örömmel tettek eleget a felkérésnek, így az őrhajót két négypárevezős hajójuk kísérte el a Margitszigettől a Műegyetemi mólóig. ”Amikor 40 éve elkezdtem evezni, a kajakosok gályaraboknak hívtak minket, ezzel zrikáltak, hiszen mi ugyanazt az evezés technikát használjuk, mint a folyami és tengeri gályákon használtak a rómaiak. Soha nem eveztem még gályán, de remélem egyszer sikerül kipróbálni.” A klubelnök elmondta, hogy szeretnék tovább erősíteni a kapcsolatokat az egyetemmel, minél több hallgatót, dolgozót ültetni a hajókba, hiszen az evezés Nyugat-Európában, és különösen az angolszász országokban igazi egyetemi sport.

Varga Ádám hallgató, olimpiai ezüstérmes kajakozó szerencsésebb volt, ő kipróbálhatta, milyen egy 18 méter hosszú 2, 8 méter széles, 6 tonnás hajó 24 evezősének egyike lenni.

”Megtisztelő számomra, hogy ezen az eseményen képviselhettem a BME-t. Mindig is szerettem volna kipróbálni egy verseny evezős hajót, nagyon érdekel ennek a nagyon keskeny hajónak a stabilitása. A lusoria persze más, de élménynek ez is nagyszerű! Hasonlított az evezős hajókhoz, itt is háttal ültünk, hasonló volt a lapátunk is. Különösen jó volt, hogy amit a történelemkönyvekben olvastam, most személyesen megtapasztalhattam. A legénység korhű római ruhákban evezett, ez a hajó pontosan olyan anyagokból és olyan módszerekkel épült, mint 17 évszázaddal ezelőtt."

Műegyetemi zászlóshajó

A lusoria a terveknek megfelelően délben tovább indult, immár a Műegyetem zászlója alatt, igaz, ez csak a következő kikötésig, Százhalombattáig díszíti a hajót.

Az esemény szervezésében és lebonyolításában egyaránt nagy szerepet vállalt Kovács Máté Gergő, az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék tudományos munkatársa.

„Ez a projekt több szempontból is izgalmas, nem csupán a Duna-menti országokat Németországtól Romániáig, valamint régészeket, hajóácsokat, építészeket, történészeket, településtervezőket, műemlékes szakembereket köt össze, hanem településeket is - történeti és kortárs vonatkozásban is. A hajóút szervezésében 14, római emlékkel is rendelkező magyarországi település volt segítségünkre, így a projekt lehetőséget ad az önkormányzatok számára, hogy más Duna menti településeket is megismerjenek, és az ő kérdéseiken keresztül válaszokat találjanak a Duna, mint településfejlesztési erőforrás kiaknázásához. A hajó kikötése mindenhol hírértékű esemény, amiről beszélnek az emberek. Százhalombattán az ókori Matrica tábor területét az Önkormányzattal és az alpolgármester úrral együttműködve a helyi lakosok tisztították meg, és együtt láttuk el információs táblákkal, így számukra a történelem nem csak egy könyvben olvasható történet, vagy egy föld alatt rejtőző emlék, hanem a mai élet része lett. Ezt a változást ennek a hajónak az útja   generálja, nemcsak nálunk, de minden érintett országban. Ha később egy magyar település képviselői találkoznak egy bolgár város képviselőivel, a közös élmény elindítója lehet egy új együttműködésnek.  A lusoria első útja várhatóan novemberben ér véget a Duna-deltában, ezt követően mind a 10 részt vevő ország 1-1 évig használhatja a rekonstruált őrhajót. Az, hogy nálunk milyen programokban vesz majd részt, még kidolgozás alatt van.” -mondta el Kovács Máté Gergő. Az őrhajó augusztus 31-ig lesz magyar vizeken.

KJ

Fotó: Geberle B.