„A BME adja a magyar űrkutatás műszaki-technológiai hátterének meghatározó részét”

Október 4. az Űrkutatás napja, az első mesterséges hold startjának 60. évfordulója. Ebből az alkalomból konferenciát rendeznek az MTA székházában.

Az emberiség ősidők óta kémleli az eget, de csak hatvan éve jutott el a világűr felé. A Szputnyik-1 műhold felbocsátásával először csak automata, majd rövidesen emberek szállítására alkalmas eszközökkel is elhagytuk a Földet. Megkezdődött a világűr feltérképezése, kutatása, mára pedig ezeknek a tevékenységeknek a haszna megjelent a gazdaság és a hétköznapi élet szinte minden területén.

A jubileum alkalmából a Magyar Asztronautikai Társaság, valamint a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont 2017. október 4-én a Magyar Tudományos Akadémián tart ismeretterjesztő rendezvényt. A konferenciára előadóként hívták meg Kovács Kálmánt, a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont igazgatóját, aki 12 éven át a Magyar Űrkutatási Tanács elnöke volt.

A szakember a bme.hu-nak elmondta: a nemzetközivé szélesedő, gyorsan fejlődő űrtevékenységből a magyar kutatók és mérnökök jócskán kivették részüket, hozzátéve, hogy „ma már a tudomány ezen területe elsősorban az alkalmazott kutatás eredményeiről szól”.

Az egyetemi docens a Műegyetem érintettségéről szólva kijelentette: a magyar űrkutatás műszaki-technológiai hátterének meghatározó részét intézményünk adja. „Évtizedes hagyományaink vannak ebben; nálunk megvan egy komplex űreszköz kifejlesztéséhez szükséges sokrétű tudás és tapasztalat.” Hangsúlyozta: ennek eredményeképpen érték el, hogy a BME csapata Magyarországon elsőként épített egy világűrbe kerülő működő műholdat, a MASAT-1-et, amely azzal is történelmet írt, hogy 2012. március 8-án elkészítette első saját űrfelvételét. Az elmúlt négy évtizedben több mint két tucat, sikeresen működő űreszközt készítettek a műegyetemi kutatók és hallgatók, de ez volt az első alkalom, hogy a teljes műholdat egy magyar csapat alkotott meg. „Ez büszkeség és felelősség is egyben” – summázta a fejlesztés jelentőségét.

A közeljövő terveiről szólva Kovács Kálmán beszámolt arról, hogy: „az egyik kutatási irány a műholdak területe, ahol egyfelől miniatűr, vagyis a MASAT-1-nél kisebb szatellitek előállítása a cél, másfelől a több egységből álló nagyobb műholdak készítése, amelyek laborként is funkcionálhatnak; de továbbra is fontos terület egyedi műszerek és szerkezeti egységek prototípusának legyártása”. Újabb kutatások indulnak a földmegfigyelések területén is; ezek eredményei a katasztrófavédelemben, a klímakutatásban és az intelligens közlekedésben vagy a helymeghatározásban hasznosíthatók, ugyanakkor például új lehetőségeket rejt az űrtávközlésben és az adatátvitelben a kvantumkommunikáció is.

Kovács Kálmán igen örömtelinek tartja, hogy egyre több fiatalt vonz az űrkutatás. Kiemelte: ennek az érdeklődésnek lehet szakmai bázisa a most megalakuló Műegyetemi Kozmosz Kör. Az igazgató végül hosszú távú célként határozta meg az első magyarországi űrmérnök szak elindítását a Műegyetemen, amely elképzelése szerint akár kiegészítő képzésként is megjelenhetne.

- GI -

Fotó: Takács Ildikó