A technika és a gazdasági élet metszéspontjában: „Business and Technology” konferencia a BME-n

Az üzleti és a technológiai innováció központjává vált három napra a Műegyetem. A szekciók elnökeinek véleményét kérdeztük a legfontosabb trendekről, újdonságokról és érdekességekről.

A közlekedéstechnológia területén várható újdonságokat összegezték a szakértők a Varga István dékán vezette szekcióban (Emőd István docens, Csiszár Csaba docens, Gáspár Péter egyetemi tanár, Szalay Zsolt docens, mindannyian a KJK oktatói, valamint a Villanyautó Klub Egyesület képviseletében Sebestyén István) a Business and Technology konferencián. A Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar dékánja kérdésünkre elmondta, mindenekelőtt az alternatív járműhajtásokat mutatták be, amelyek nem járnak a kis fogyasztású, nagy teljesítményű belső égésű motorokra jellemző környezetszennyezéssel. "Jó kezdeményezések vannak, ilyen pl. a hibrid hajtás, vagy a tisztán elektromos hajtás, bár a töltőállomások elterjedése, a társadalmi elfogadottság még várat magára" - vélekedett Varga István, aki szerint a közlekedési szokásokat is átalakíthatják az új technológiák. Szintén szó esett az önvezető járművekről. "Az autonóm járműkutatás egy teljesen új irány, amelynek szabályrendszere is kidolgozásra szorul még, ám teljesen át fogja alakítani a közlekedési szokásokat” – tette hozzá. Gyerekek, idősek és vakok is képesek lehetnek autók vezetésére vagy mobilon hívhatnak autót, hogy jöjjön értük. A KJK dékánja úgy látja, hogy a jövőben kevésbé járműveket, inkább utazási szolgáltatásokat fogunk vásárolni, miután megadjuk azt, hogy el akarunk jutni egyik helyről a másikra. Elektromos autóknál pedig a folyamatos töltögetés helyett átülünk egy másik autóba, így vélhetően kevésbé fogunk kötődni a járműveinkhez. „Autóink pedig négy keréken járó számítógépek lesznek” – összegezte Varga István.

„Lehet, hogy közhely, de attól még igaz: „minden társadalom olyan építészetet kap, amilyet megérdemel” – hangsúlyozta Molnár Csaba, az Építészmérnöki Kar dékánja, a konferencia építészeti szekciójának elnöke. A szekcióban a Liget-projektről (Rostás Zoltán, a projekt stratégiai igazgatója) valamint a művészet és az üzlet kapcsolatáról (Balogh Balázs, a Rajz és Formaismeret Tanszék egyetemi tanára) váltottak szót a szakemberek. A szekcióvezető hozzátette, hogy az egyes felmérések szerint a nemzeti jövedelem 8-10%-át kitevő építészet-építés nagyságrendjénél fogva döntő tényező össztársadalmi összefüggésben, hiszen meghatározó az emberek hangulatának alakításában. A ma emberének élete ugyanis – legalábbis a mi éghajlati viszonyaink közepette és kultúránkban – kb. 85-90 %-ban mesterséges, azaz épített környezetben telik. Mi több, az építészet hogy az összes művészeti ág közül a legtöbb anyagi ráfordítást igénylő műfaj.

„A szekció előadásainak üzenete, hogy a művészet, a tudomány, a technológia szolgálhatja az embereket az üzlet (a pénz) segítségével, miközben érzelmeket is közvetít a maga sajátos és csodálatosan érzékeny eszközeivel – mintegy görbe tükröt tartva a nagyérdemű elé” – vélekedett a szekcióvezető.

A hazai ipar két jelentős szereplője mutatta be innovációs újdonságait a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Egyesült Innovációs és Tudásközpont igazgatója által vezetett technológiai szekcióban. Kovács Kálmán kérdésünkre elmondta, hogy az első előadáson a hallgatóság a General Electric legújabb e-health fejlesztéseinek eredményeit és alkalmazási területeit ismerhette meg. Az GE „Industrial Internet” projektje felhívja a figyelmet számos egészségügyi alkalmazási területre, például az orvosi diagnosztika informatikai támogatására, valamint a klinikai folyamatok automatizálásában rejlő gyógyászati és gazdaságossági lehetőségekre. Ferenczi Lehel előadásából kiderült, hogy a hazai orvosi körökben kedvező az e-health fejlesztések fogadtatása, a gondok inkább jogi és pénzügyi természetűek. A továbblépést segítené a gazdasági szakemberek, a fejlesztők és az alkalmazó orvosok egyeztetése. Szentkúti Gabriella, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója előadásában a vállalat közvetlen vagy közvetett hozzájárulását mutatta be a magyar gazdaság fejlődéséhez, és beszélt az EU szigorú előírásainak és elvárásainak eleget tevő Microsoft felhő-szolgáltatásban rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről. Külön kiemelte, hogy a Microsoft felhő segítségével a kis- és magánvállalkozások, start-up-ok informatikai befektetések (szerver, szoftverek, stb.) nélkül, saját eszközökkel (mobil, stb.) valósíthatják meg üzleti elképzeléseiket vállalkozásaikban. A magyar KKV-k felhő használata (18%) messze elmarad az európai átlagtól, pedig csak az igénybe vett hardver ill. szoftver szolgáltatásért kellene fizetniük. Hangsúlyozta, hogy az IT technológiák elterjesztésében meghatározó szerepük van a gazdasági szakembereknek, ő maga is közgazdászként lett vezetője a világ vezető IT társasága magyarországi cégének.

Tőkepiaci szakértők voltak a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Pénzügyek Tanszék docense vezette első Business szekció előadói, és az elsősorban üzleti témájú előadások számos technológiai kapcsolódási pontot is érintettek. Bóta Gábortól megtudtuk, hogy Bozsik Balázs, a Budapesti Értéktőzsde marketing, PR és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója a hazai tőzsde előtt álló legfontosabb kihívásokról, az állami tulajdonba kerüléssel összefüggő feladatokról beszélt. A közönség kérdései elsősorban a kereskedés hátterét nyújtó technológiai platform esetleges változásait érintették. Torda Péter, a Price Waterhouse Coopers menedzsere a különböző tárgyak és intézmények értékelésekor felvetődő kérdésekről és problémákról beszélt. Előadásából kiderült, hogy konkrét módszerek léteznek egy szélerőmű, egy gyógyszer, egy könyvtár vagy éppen egy zenekar értékének meghatározására. Bohák András, az MSCI munkatársa kiemelte a hazai munkaerő megbecsülésének jelentőségét. A számos országban működő vállalat második legnagyobb irodája éppen a budapesti, és a cég valamennyi termékében, szolgáltatásában benne van az itthoniak munkája is.

A Business and Technology konferenciát a Magyar Közgazdasági Társaság BME Ifjúsági Tagozata szervezte, együttműködésben a BME GTK vezetőivel. A Tagozat 2014 év októberében alakult azzal a céllal, hogy a hallgatók szakmai fejlődését segítse programok és konferenciák szervezésével.

HA - TJ

Fotó: Philip János