Hírfolyam
„Jövőre is várjuk a kiváló magyar diákok egyikét!”
2015. 05. 21.A Gépészmérnöki Kar mechatronika szakos hallgatója nyerte idén a Sydney Műszaki Egyetem féléves ösztöndíját, amelyet az intézmény magyar származású professzora gondoz.
„Tulajdonképpen mindegyiküknek adhattam volna ösztöndíjat, mivel a műegyetemisták még mindig nagyon kiváló diákok” – foglalta össze tapasztalatait Matolcsy Zoltán. A University of Technology, Sydney (UTS) Faculty of Business professzora – egykori műegyetemista – azért érkezett Budapestre, hogy személyesen is megismerje az ausztrál egyetem féléves ösztöndíjára jelentkező BME-s hallgatókat, és kiválassza közülük a nyertest.
 Matolcsy Zoltán 1947-ben született Budapesten, a VIII. kerületben nőtt fel, bátyjával együtt mindketten a BME Villamosmérnöki Karára iratkoztak be. Másodéves korában döntötte el, hogy mégsem szeretne mérnökként végezni és dolgozni, mert jobban vonzotta a pénzügyi, közgazdasági pálya. Húsz évesen hagyta el az országot, és rövid bécsi kitérő után telepedett le Ausztráliában, ahol egy nagybátyja élt. Itt először gyárakban dolgozott, közben elsajátította az angol nyelvet, majd számítógépes programozást tanult. Esti egyetemi tanulmányait befejezve a tőzsdén helyezkedett el. Doktori fokozata megszerzése óta – immár több mint 35 éve – oktat a Sydney-i Műszaki Egyetemen. Oktatási és kutatási témája a vállalatirányítás. Legnagyobb eredményeként tartja számon, hogy tudományos kutatásait nemcsak publikálják, hanem azok a gyakorlati életben is hasznosulnak, és a törvényalkotási folyamat szakértői anyagaiként is szolgálnak. Legutóbb például a női vezetők arányának, illetve a vállalati befektetések típusainak és a profit kapcsolatának vizsgálatával foglalkozott. |
Az ösztöndíjat Bakos István, a Sydney-i Egyetem korábbi oktatója hozta létre Ausztráliában élő magyar származású üzletemberek segítségével – idézte fel Matolcsy Zoltán a kezdeteket. A professzor közel 15 éve a saját tanszéke költségvetéséből biztosítja a fél évre szóló, 10 ezer ausztrál dollárra rúgó ösztöndíjat, amely a részképzés minden költségét fedezi, beleértve a tandíjat is. Matolcsy Zoltán igyekszik minél több egyetemi vezetőt elhozni magával Magyarországra, hiszen „ha megértik, mire költöm ezt a pénzt, könnyebben biztosítják a költségvetést hozzá a továbbiakban is” – fogalmazott.
A pályázatra olyan magyar állampolgárságú, legalább harmadéves nappali tagozatos BME-s hallgatók jelentkezhetnek, akik 150 megszerzett kredittel és 90 pontos TOEFL nyelvvizsgával rendelkeznek. Bármely kar bármelyik szakos hallgatója számára nyitott a lehetőség, azonban az ösztöndíjprogramban csak gazdasági tantárgyak hallgathatók a UTS-en. „Idén 11 jelentkezőnk volt, közülük öten valamely mérnöki kar hallgatói. Tanulmányi eredményeik, angoltudásuk, valamint egy első körös elbeszélgetésen felmért ’rátermettségük’ alapján ötöt választottunk ki a második körös megmérettetésre” – mondta Dvorszki László, a BME nemzetközi igazgatója. Utóbbi egy személyes, angol nyelvű beszélgetés volt, és a pályázóknak helyben kellett készíteniük egy rövid esszét a Matolcsy Zoltán által ott és akkor megadott témában. Idén a görög válság megoldásának felvázolása volt a feladatuk, míg tavaly arra a kérdésre kellett válaszolniuk a jelentkezőknek, hogyan vezetnék be Magyarországon az eurót öt éven belül.
A beszélgetés résztvevői közül végül Horváth Márton Dániel harmadéves mechatronika szakos BSc hallgató élhet a lehetőséggel, és szerezhet így külföldi szakmai tapasztalatokat. A bme.hu kérdésére egyébként az idei pályázók mindegyike ezt jelölte meg fő motivációként, a Sydney Műszaki Egyetem gyakorlatorientált oktatásának megismerése és az ausztrál életérzés megtapasztalása mellett.
„Az idei győztes hihetetlen, nagyon nehéz lett volna nem neki adni az ösztöndíjat” – foglalta össze véleményét Matolcsy Zoltán. „Nem tudom, hogy a Műegyetem mit csinál, de nagyon jól csinálja” – tette hozzá mosolyogva.
|
Dániel a Gépész Szakkollégium Mechatronika Szakosztályának konzultációs csoportvezetőjeként segíti hallgatótársai felkészülését a vizsgákra, valamint matematikai gyakorlatokat vezet elsőéves energetikus mérnök hallgatóknak. Az utóbbi időben már videó formátumú konzultációkat is szervez és tart. Ennek előzménye, hogy középiskolás korától matematikai oktatóvideókat tölt fel egy Youtube csatornára, amelyet már többszázezren látogattak meg. Az újabb lépés az EduBase nevű weboldal lett, amelyet Hives Áronnal és Takács Mártonnal hoztak létre. Az EduBase-en tematikus videók találhatók a 9. évfolyamos matematikaanyagoktól egészen az érettségiig bezárólag, de feldolgozták az egyetemi BSc-s matematikai anyag nagyobb részét is egyszerű, jól érthető példákkal illusztrálva. Dániel szerint a szolgáltatás abban újszerű a piacon, hogy ötletüket e-learning weboldallá fejlesztették, amelyben a témák szerint rendszerezett videók mellett a felhasználók interaktív eszközökkel sajátíthatják el a tartalmakat (az EduBase nevű weboldal a közelmúltban különdíjat nyert a BME által meghirdetett, az Ötlettől az üzletig című hallgatói innovációs versenyen, a bme.hu erről szóló írása itt olvasható – a szerk.)
„Nagyon önállónak kell majd lennem, egy teljesen más kultúrában, egy másik időzónában, más pénzzel kell majd élni, de biztosan megoldom” – bizakodott a friss ösztöndíjas, aki korábban Londonban is élt már. „Dubaiban és Melbourne-ben is szeretnénk körülnézni az odautazás közben. Kikalkuláltuk, hogy kb. havi 2500 ausztrál dollárból meg tudunk élni ketten, mivel néhány hónapig a barátnőm is ott lesz velem. Végig kellett gondolnunk, hogy az ottani speciális időjárási viszonyok, pl. a vékonyabb ózonréteg miatt milyen ruhákat, kalapot kell vinnünk” – avatott be a júliusban kezdődő „kaland”részleteibe Horváth Dániel, aki még idei hazaérkezése után beszámol majd a sydney-i tapasztalatokról a bme.hu-nak. |
Horváth Dánielt Stépán Gábor egyetemi tanár, a GPK Műszaki Mechanika Tanszék vezetője és Szilágyi Brigitta, a TTK Geometria Tanszék egyetemi docense ajánlotta az ösztöndíjra, amelyre a hallgató a Támpont Iroda hírlevelében figyelt fel a meghirdetett pályázatok között. A kiemelkedően magas IQ-val rendelkező fiatalember a MENSA tagja is lehetne az idei Nagy Diák IQ-Teszten elért teljesítménye alapján, korábban több matematika és fizika, sőt kínai nyelvi versenyen is kiemelkedő eredménnyel szerepelt, köztársasági ösztöndíjas és idén a La Femme magazin által szervezett 50 tehetséges magyar fiatal közé is beválasztották, de a legbüszkébb a GE Foundation által kiírt GE Scholar-Leaders kétéves nemzetközi ösztöndíjára.
A mostani ösztöndíj keretében Dániel mechatronikus hallgatóként üzleti tárgyakat hallgathat, természetesen angol nyelven. A BME hallgatója arra is számít, hogy feltérképezheti a hasonló ausztrál e-learning szolgáltatásokat, illetve a piacot, mivel a csapat jelenleg az innovációs kezdeményezés mögé üzleti modell építésére készül. A kontinens földrajzi adottságai, az országon belüli nagy távolságok miatt Ausztrália különösen kedvező lehetőség a távoktatásban, amelynek éppen ezért nagyobb hagyománya is van, mint itthon – vélekedett Dániel. Matolcsy Zoltán a kiválasztási szempontokat részletezve elmondta: megvizsgálták a jelentkezők tanulmányi eredményét, vezetői rátermettségét, korábbi szakmai tapasztalatait, és azt, hogy volt-e korábban külföldi ösztöndíjuk. „Fontos a jelentkezők motivációja, szeretném látni, hogy hová szeretnének eljutni” – emelte ki a professzor, aki fontosnak tartja, hogy a hallgatók egyéb tevékenységeket is űzzenek. A korábbi ösztöndíjasok közül Varga Gábor windsurfing Európa-bajnokot és Németh Dániel ifjúsági válogatott kajakozót említette. „Amikor kijönnek, a magyarságot képviselik, fontos, hogy jó diákok legyenek, keményen dolgozzanak” – vélekedett Matolcsy Zoltán. A UTS oktatója szerint „európai probléma, hogy az öreg kontinenst a világ közepének hisszük, pedig ez már régen nem igaz, ezért fontos, hogy ezek a gyerekek a világban is szerezzenek tapasztalatot.”
Az ösztöndíjasok maradhatnak tovább is, de a második szemesztert már maguknak kell kifizetniük. Ez nem olcsó (kb. háromezer ausztrál dollár tantárgyanként), ezért aki itt szeretne maradni az első félév után, annak dolgoznia kell. A heti 12 órás egyetemi elfoglaltság, amelyre persze otthon is legalább annyit kell készülniük, nemcsak az országgal való ismerkedésre teremt lehetőséget, hanem a munkavállalásra is. „Eddig minden magyar rendesen járt az egyetemre, jó jegyeket kapott, és munkát talált” – összegezte Matolcsy professzor. A korábbi ösztöndíjasok közül a már említett Varga Gábor egy szörf shop-ban dolgozott és tanított, közben saját magát is edzette, jelenleg a Velencei-tónál él, és saját vállalkozást visz. Vukov-Kádár Enikő egy kávézóban dolgozott, ám a második szemeszterét ingyen végezhette, mert a legjobb tanulmányi eredményt elérő külföldi diákként megnyerte a UTS nemzetközi diákösztöndíját. Egy harmadik korábbi UTS-ösztöndíjas, Juhász Levente a Fuiji-nál kezdett el dolgozni a diplomázás után.
|
Krisztina az egyetemi oktatást ecsetelve elmesélte, hogy egy félévben maximum 4 tantárgyat lehetett felvenni, többet csak külön kérvénnyel. Minden tárgyból heti egy alkalommal kellett bent lenni, ez összesen 12 óra egy héten. „Valóban kevés a kontaktóra, de sokat kell készülni. Minden órára szakirodalmat kell olvasni, felkészülten odamenni, ami elvárás is, de ha valaki nem készül, tényleg felesleges bent ülnie, mert az olvasott elméletre épül a gyakorlatias órai anyag. Elvárás a kritikus gondolkodás is” – hangsúlyozta a BME hallgatója. Krisztina a szervezetek menedzselése, a nemzetközi menedzsment, illetve a menedzsment tanácsadás tárgyakat vette fel, utóbbi volt a kedvence. Ennek keretében kisebb létszámú csapatok kaptak egy-egy, valamely működő nonprofit szervezet problémáját feldolgozó projektet. Krisztináék ügyfele egy mérnök volt, aki rákkutatásra gyűjtött pénzt maratonfutási programokkal, amelyekre nagy cégek váltócsapatokban nevezhettek és adományozhattak. Megbízójuknak nem volt üzleti tapasztalata, így egy fenntarthatósági tervet kellett kidolgozniuk, hogy az ötletgazda a személyes tragédiából életre hívott jótékonysági projektet gazdaságilag is jövedelmező vállalkozássá tehesse. „Óriási élmény volt, gyakorlatilag egy részállásnak tudható be, ahol egy, a Deloitte-nál dolgozó coach is segítette a munkánkat” – summázta a BME hallgatója.
A nagyszámú dél-kelet-ázsiai lakosság kulturális kihívás az európai ember számára – fogalmazott Krisztina, aki hindu, kínai, maláj, Fidzsi-szigeti, svájci és spanyol egyetemistákkal lakott együtt a kollégiumban. „Életre szóló barátságok szövődtek, Indiába már esküvőre is hivatalos vagyok” – számolt be, hozzátéve, hogy a fél év alatt kialakított kapcsolatrendszere szakmai haszonnal is kecsegtet. |
Fazakas-Horváti Krisztina, a GTK nemzetközi gazdaság és gazdálkodás szakos másodéves MSc-s hallgatója 2014-ben nyerte el az ösztöndíjat, és 2015 februárjában érkezett haza Sydney-ből. Úgy vélte, elsősorban nyitottsága miatt esett rá a választás tavaly. A korábban Svédországban, Erasmus-ösztondíjasként járt Krisztina úgy gondolta, „innen Európából nem látjuk elég nyitottan és komplexen a világ többi részét”, ezért nagyon kíváncsi volt arra, ahogyan Ausztráliában közelítik meg a nemzetközi gazdaságtan felvetéseit. Hazatérése után néhány hónappal úgy látja, óriási lehetőség volt utazni, világot látni és tapasztalni, és személyesen is többet kapott, mint amire számított. „Sokkal nyitottabb lettem, elfogadóbb. Pozitívan változtam, amit a családom és a környezetem is visszajelzett. Más lett a mentalitásom, többet mosolygok, bár néha fura reakciókat kapok, ha spontán rámosolygok valakire az utcán” – foglalta össze élményeit (széles mosollyal az arcán).
Krisztina e mellett egy kávézóban dolgozott, mivel utazásait már nem tudta a kapott ösztöndíjból finanszírozni. Így járt többek között Brisbane-ben, Melbourne-ben és eljutott Új-Zélandra is. „Többet láttam a helyi életből munka mellett, mint a kizárólag tanulással foglalkozó cserediákok” – vélekedett a fiatal lány, aki kínai főnöke mellett sokat tanult az együttműködésről a más munkastílusban dolgozó és kommunikáló emberekkel is.„Ausztrália nagyon más, nincs történelme, hagyományai. Sajátos élet, mintha a tengerparton laknál, mégis egy világvárosban, ahol dolgozni is kell, nem lehet mindig nyaralni” – összegezte Matolcsy Zoltán, aki jövőre is várja a BME hallgatóinak jelentkezését a Sydney Műszaki Egyetem féléves ösztöndíjára.
-BK-
Fotó: Philip János