„Nincs ma mobilhívás a világon magyar mérnöki hozzájárulás nélkül”

A Műegyetemet érdemes fenntartani, fejleszteni, elismerni – erősítették meg kormányzati tisztségviselők, vezérigazgatók és szakmai szervezetek vezetői a „Számoljon velünk” konferencián.

A Műegyetem jól teljesít – összegezte az elmúlt évek munkáját a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora a „Számoljon velünk – Kutatásfejlesztés és Innováció a Műegyetemen 2013” konferencia köszöntőjében. Péceli Gábor számokkal világította meg a részleteket: a BME 418.1 pontos átlagos felvételi pontszámával országosan a második helyen áll a Színház-és Filmművészeti Egyetem 419 pontja mögött. (A Corvinus a 3., a Semmelweis Egyetem a 7., az ELTE a 8. helyen szerepel az összehasonlításban.) A Műegyetemre tehát a felső harmadban teljesítő diákok jönnek.  A magyarországi hallgatók 8,1%-a jár ide, nappalin az összes nálunk tanuló diák 10%-a kap képzést. Figyelemreméltó az oktatói gárda eredményessége – fűzte hozzá a rektor. Az összes minősített oktató 7%-a, a főállású akadémikusok 20%-a ezen az egyetemen végzi munkáját. Magyarország összes tudományos közleményének 9%-a a Műegyetemen folytatott kutatómunka eredménye. A Webometrics nemzetközi felsőoktatási rangsorában a BME a 325.

A Műegyetem jövője borúsabb, mint eddig bármikor – állapította meg a rektor. Az egyetem 2013-ban ismét megkapta a kutatóegyetemi minősítést, ám a nyolc felsőoktatási intézményre jutó 10 milliárd forintos ún. Kiválósági Alapból mindössze 5,7%-ot kapott. Nagyon nehéz helyzetben van a Műegyetem – jelentette ki Péceli Gábor –, a fenntartói finanszírozás reálértéken mindössze a 2008-as szint 60%-a. Ilyen körülmények között 2014-ben képtelenség lesz azt a szolgáltatást nyújtani az országnak, a nemzetnek, amit eddig. A Műegyetem ugyanakkor már évekkel ezelőtt végrehajtott egy olyan szerkezeti átalakítást, ami a jelenlegi kormányzati elvárásoknak megfelel, így fogadóképes, minőségelvű, hatékony, a korábbi hibákat elkerülni képes szervezeti keretek között tevékenykedik.

Szaló Péter, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára megerősítette, hogy a tárca „számol” a Műegyetem szakember-gárdájával, és egyúttal köszönetet mondott az évek óta nyújtott hathatós segítségért és kitartásért, amit az egyetem munkatársaitól kapott a minisztérium. Emlékeztetett arra az ún. elöntési modellre, amelyet az Egyetemen dolgoztak ki, és a Sajó áradásakor, majd később a kolontári vörösiszap-katasztrófa idején tudtak alkalmazni. A katasztrófavédelem pedig a kockázatelemzésekben kap segítséget a Műegyetemtől. Hozzátette, a szegedi lézerberuházás minőségellenőrzésében számos műegyetemi tanszék vállalt jelentős szerepet az alapozástól a berendezésekig. Rendőri munka nem létezhet hatékony mérnöki támogatás nélkül – hangsúlyozta Szaló Péter –, mint ahogy az építésügy vagy az örökségvédelem sem. A Műegyetem a Belügyminisztérium stratégiai partnere az épületenergetikai programok kialakításában is – mondta végül.

Szaló Péter

Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedésért felelős helyettes államtitkára szintén „számol” a Műegyetemen fellelhető szakértelemmel. A mérnöki tudás megkerülhetetlen a magyar közlekedési ágazat fejlesztésében – szögezte le –, utalva a készülő nemzeti közlekedési stratégiára is. Az államtitkár a tárca elkötelezettségéről beszélt a biztonságos és intelligens közlekedés megteremtéséért. Ez kihívást jelenthet a mérnökök számára is –állapította meg. Bejelentette, hogy mostantól a minisztérium a BME-n tíz diplomamunka megírását támogatja a közúti közlekedésbiztonság témakörében, amivel motiválni szeretné a legfiatalabb mérnököket. Hamarosan egyetemi nyílt napot is szerveznek a közlekedésbiztonságról – jelentette be. A BM közös közlekedési programot is indít a Műegyetemmel – hangsúlyozta Schváb Zoltán. Aki itt végez, annak megbecsült és jó munkája lesz – fogalmazta meg a helyettes államtitkár, aki maga is itt szerzett diplomát, majd tudományos fokozatot.

Schváb Zoltán

Nikodémusz Antal, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője az ipar és az egyetem kapcsolatának jelentőségéről szólt. A Műegyetemen ma is vannak korszakos mesterek, akiktől tanulni lehet – hívta fel a hallgatóság figyelmét a főosztályvezető. Emlékeztetett arra, hogy a kormány a múlt héten elfogadta a nemzeti innovációs stratégiát, amelynek végrehajtása egyebek mellett a kutatás-fejlesztések adóoldali ösztönzésével, és egy innovációs ötlet valóra váltásának korai szakaszában tartó, ún. seed vállalkozások támogatásával valósul meg. Arra biztatta a Műegyetem vezetőit, hogy pályázzanak a szeptembertől intézmények számára kiírandó pályázatokon.

Nikodémusz Antal

A rendezvényre készült kiadvány egyértelművé teszi, hogy érdemes számolni a Műegyetemmel.

 

A plenáris előadásokat követően a vállalatvezetők fóruma következett.  

A frissen végzett mérnököket legnagyobb mértékben foglalkoztató két társaság, a Knorr-Bremse és az Ericsson vezetői egybehangzóan az ágazati elvárások és az egyetemi képzés közelítéséről beszéltek. Lepsényi István, a Knorr-Bremse Kft. vezérigazgatója elmondta, hogy az innovatív és jól szervezett mérnöki munka a válság idején is jövedelmező tudott maradni.

Lepsényi István

Jakab Roland, az Ericsson Magyarország Kft. vezérigazgató-helyettese szorgalmazta, hogy az egyetemi mérnökök több üzletileg – nemcsak publikációként – hasznosítható fejlesztésre összpontosítsanak, keressék az ipari partneri kapcsolatokat és dolgozzanak csapatban. Nincs ma mobilhívás a világon magyar mérnöki hozzájárulás nélkül – jegyezte meg.

Jakab Roland

Mészáros Csaba, az Evopro Kft., mint sikeres hazai középvállalkozás vezetője szellemi képességeink itthoni hasznosítását emelte ki, és a hazai termékek fejlesztésére irányuló innovációs tervek megvalósítására biztatta az egyetem munkatársait. Síkra szállt a mérnökkivándorlás csökkentése és a magyar szürkeállomány hazahívása mellett.

Mészáros Csaba

Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnökeként a mérnökké válás folyamatáról szólt, amely nem a diploma kézbe vételével zajlik le. Kulcsjelentőségű a Kamara és az Egyetem kapcsolatának erősítése a mai atomizálódott mérnöki szakmában – fejtette ki. Javasolta a mérnökképzés áttekintését, és egyes szakirányoknál az osztatlan képzéshez történő visszatérés megfontolását.

Barsiné Pataky Etelka

Ábrahám László, az elektronikai eszközöket gyártó National Instruments Hungary Kft. vezérigazgatója a piacra jutás buktatóit ecsetelte, és a mérnökképzés „rendbe tételéért” emelt szót, hozzátéve, hogy a Műegyetem megbecsülendő mérnökképző intézmény ma Magyarországon. Úgy vélte, sikerük záloga a lendületes és innovatív munkavállaló.  A több mint 1000 főt foglalkoztató NI Hungary Kft. gyártását szakképzett mérnökök  és egy kutatás-fejlesztési mérnökségi csoport támogatja.

Ábrahám László

Deák Csaba, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnök-helyettese a BME kiemelt szerepére utalt a megvalósítandó innovációs stratégiában, a technológiai tudástranszfer elősegítésében. Példaértékűnek minősítette az egyetem tevékenységét, de felhívta a figyelmet a globális verseny teremtette magas szintű követelményekre. A NIH stratégiai partnerként „számol” a BME-vel – közölte.

Deák Csaba

Fekete Csaba, a Főtáv első embere az önkormányzati tulajdonú társaság mérnöki folyamatait jellemezte.  Mint mondta, a Főtáv jó iparos mérnököt keres, mert ennél a vállalatnál nem fejlesztőmérnökre van igény. Annak a véleményének adott hangot, hogy a valósághoz közelebb kell hozni a mérnökképzést, és javasolta a „tudatformáló” képzések bevezetését. A jó mérnöki középrétegre óriási szükség van – osztotta meg tapasztalatait a résztvevőkkel.

Fekete Csaba

Bánhegyi Gábor, a Semmelweis Egyetem képviseletében azt kérte, hogy a két felsőoktatási intézmény „számoljon” egymással, utalva a nagyszámú értékes közös képzésre, mint amilyen például az egészségmérnököké. Kifejtette: a SE hasonló gondokkal küszködik, mint a Műegyetem. A jövő tendenciáját megrajzolva úgy fogalmazott, 20 év múlva az orvostanhallgatók alaptantárgyait mérnöktanárok fogják oktatni.

Bánhegyi Gábor

Briglovics Gábor, az ALPIQ Csepel Zrt. vezérigazgatója az energetikában végzett mérnöki munka szükségességéről beszélt. A 400 megawattos teljesítményű, gázturbinás erőművet üzemeltető társaság intelligens megoldásokat és kiváló szaktudást kínál a villamos energia termelése, kereskedelme és értékesítése valamint az energiaszolgáltatások területén.

Briglovics Gábor

Pakucs János, a Pro Progressio Alapítvány elnöke a tehetségek felkarolását és a rátermett fiatal mérnökök gondozását ajánlotta a jelenlévők figyelmébe. A rendezvény keretében átadták a Pro Progressio Alapítvány BME Innovációs Díjának elismeréseit. 2013-ban második alkalommal, a hallgatók és az oktatók részére meghirdetett pályázat keretében a – BME két éves kutatóegyetemi programjában született – két legjelentősebb innovációs eredményt jutalmazták, 1-1 millió Ft-os ösztöndíj odaítélésével.

Pakucs János

 

A 17 éve működő Pro Progressio Alapítvány azért jött létre, hogy egyre több hazai és külföldi vállalat támogathassa az Egyetemen folyó oktatást, kutatást, akár szponzorálás, akár fejlesztői, szakértői megbízások révén. Az Alapítvány 1996 tavasza óta fogadja a céltámogatásokat, és gyűjti az adományokat az Egyetem stratégiai feladatainak megvalósítására. Tevékenységének középpontjába a tehetséggondozást és az innovációs tevékenység ösztönzését állította. Az alapítvány évente közel 500 hallgatót és kutatót támogat ösztöndíjakkal. A 2013. évi Pro Progressio Innovációs Díj nyertes pályaművei: 1. Tresorit - Felhő alapú rejtjelezett adattároló- és megosztó rendszer Dr. Buttyán Levente tanszékvezető-helyettes, egyetemi docens, Lám István és Szebeni Szilveszter hallgatók a BME VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék munkatársai. 2. Pozitron emissziós tomográfia GPU klaszteren Dr. Szirmay-Kalos László egyetemi tanár,  Dr. Szécsi László egyetemi docens, Dr. Umenhoffer Tamás egyetemi adjunktus, Tóth Balázs doktorjelölt, Magdics Milán doktorjelölt, valamennyien a BME VIK Irányítástechnika és Informatika Tanszék, Számítógépes Grafika Csoport munkatársai.

Fotó: Philip János

Összefoglaló videót itt tekinthet meg a rendezvényről.